Szerző

Szabados György

Cím

Régi történelem új tankönyvekben

Hivatkozás

Absztrakt: Ismeretes, hogy 2020 őszén átdolgozott történelemtankönyvek álltak a magyar közoktatás szolgálatába. Kétszer két tankönyvről van szó, hiszen az 5. és a 9. osztályos diákok számára egyaránt megújult a korábbi „NTK-s” és az újgenerációs „OFI-s” tankönyv. Az átdolgozás csapatmunkában készült, több tudásfajta (pedagógusi és kutatói) találkozott. A négy tankönyv az alábbi hármas szempontrendszer halmazmetszetében helyezhető el: tudományos hitelesség, módszertani hatékonyság és a Nemzeti alaptanterv (NAT) és Kerettanterv (KET) által szabott keretek. A nemzeti önazonosságtudatot megalapozó korai magyar múlt: az őstörténet, a honfoglalás és az Árpád-kori Magyar Királyság sok tekintetben újszerű bemutatást kapott. Az átdolgozás kutató történészi felelőse én vagyok, így én a tudományos hitelességért felelek. A tudományos hitelesség tekintetében a legnagyobb ellenérzést kiváltó álláspontom az volt, hogy konszenzus helyett reális alapon nyugvó történelmi rekonstrukcióra törekedtem. Tettem ezt főleg azért, mert ma már régiek mellett új tudományok hallatják hangjukat: gyors mozgásban van a múlt megismerése, és ez a természettudományok által felpörgetett dinamizmus sem a konszenzus nyugalmi állapotához vezet. Egyvalamiben látok konszenzus-lehetőséget, de az nem a „mit?”, hanem a „hogyan?” kérdését érinti. Jelen tanulmány keretei között az identitásalapozó korszak kérdéseiből három témakört választottam ki, amelyeken keresztül betekintést kívántam adni a tankönyvekben érvényesített megállapításaim tudományos hátterébe: először korai történetünk forrásadottságairól, aztán mítosz és történelem kapcsolatáról, végül a hadviselő steppeállam kérdéséről szóltam.