Ünnepség az ungvári egyetemen

2023. május 16. és 18. között ünnepelte az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke fennállásának 60. évfordulóját.

Mindörökre összetartozunk

Lírai gondolatokat fogalmazott meg Zékány Krisztina, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa

72 éve hunyt el Hóman Bálint

„Ne firtassuk, hogy ki a jobb magyar a másiknál, mert a magyar szónak nincsenek fokozatai. Nincsenek magyar és magyarabb, legmagyarabb magyarok, csak magyarok és nem magyarok vannak. Szent István államközösségében élünk, szigorúság és megalkuvást nem ismerő önkritika magunkkal szemben. Ez a kötelességünk.”

Rendkívüli kutatási eredmények Abasáron

„A nagy magyar családok genetikai nyomainak felkutatásával ki lehet alakítani egy olyan génkönyvtárat, amely jellemezheti az Árpáddal együtt bejövő - vagy visszatérő - vezető réteg etnikai származását” – mondta az abasári feltárás nyomán a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

Szent László nyomdokában

„A magyar nemzet egy egész, mely a leányországokban élő magyarsággal együtt teljes.” – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója erdélyi látogatásáról hazatérve.

Örökléselvi viták és III. István királysága

851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma.

Régészeti kutatások Szent Erzsébet nyomában

A magyar Anonymus Gesta Hungarorumának 15. fejezetében azt olvashatjuk, (...)

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

A Kutatóközpont küldetése

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum névadójául László Gyula (1910–1998) régészprofesszort és képzőművészt választotta, akit az őstörténetről való gondolkodás megújítójának tekint. A Kutatóközpont László Gyula tudósi magatartását követve, a különböző tudományok művelőinek összefogásával a magyar történelem kezdeteit és a régi műveltség egyetemes kapcsolódásait kívánja vizsgálni. Ebben régész, történész, néprajzos és filológus szakemberek a régről való bevált és a legújabb módszerek együttes alkalmazásával vizsgálják a múlt emlékeit. Hitünk szerint az identitástudat szellemi alapjait a László Gyula-i „termékeny bizonytalanság” gondolat jegyében lehet eredményesen vizsgálni, a dogmatizmus és a dilettantizmus szélsőségeit egyaránt elkerülve, máskülönben a tudományos gondolkodás elveszítheti az önreflexió biztosította mértéktartást és rugalmasságot, s így a fejlődést gátoló dogmává merevedik. A neves tudós (és művész) abban is követendő példát mutatott, hogy az egykorvolt élet írott, tárgyi és szellemi műveltségi nyomait a maga szerves egységében láttatta.

Az egyes tudományágakat ezért nem izoláltan, hanem komplex módon kívánjuk alkalmazni, és a múlt hagyatékát különböző szakemberek együttműködése és termékeny vitája révén látjuk megismerhetőnek.

A Kutatóközpont és Archívum feladatai

A László Gyula Intézet 2018. január 1-én jött létre. 2019. június 1-jétől a Magyarságkutató Intézetbe integrálva László Gyula Kutatóközpont és Archívum néven működik tovább, és két fő profillal rendelkezik.

I. A Kutatóközpont tudományos kutatásokat végez a magyar nép és műveltség eredetének és eurázsiai léptékű kapcsolódási rendszerének tárgyában. A főbb kutatási irányok a következők:

  1. A korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) hagyományokat tisztelő, józan történeti forráskritika jegyében végzendő vizsgálata.
  2. A mitikus és történeti hagyomány kapcsolódásának feltárása, az ősi magyar hitvilág és népzenei hagyaték eurázsiai összefüggésekben való elemzése.
  3. A Kárpát-medence tágabb értelemben vett népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltjának és tárgyi hagyatékának kutatása, kitekintve a régészeti leletek történeti értelmezhetőségének elméleti-módszertani kérdéseire.
  4. A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, különös tekintettel a Kaukázus előterére; ennek során néprajzi-népzenei és régészeti terepmunkák végzése, illetve támogatása.
  5. A magyar eredetkutatás történetének feltárása és kritikai-eszmetörténeti elemzése.

II. Az Archívum László Gyula tudományos és művészeti hagyatékának rendszeres gyűjtésére, digitalizálására, archiválására jött létre, s az így létrehozott digitális tudástárat hozzáférhetővé teszi a kutatás és a közművelődés számára. Tevékenyen részt vesz László Gyula életművének feldolgozásában, és a régészprofesszor korábban megjelent könyveinek, tanulmányköteteinek, kéziratainak kritikai kiadásában.

A Kutatóközpont és Archívum célkitűzései

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum elsődleges célja a jelen és a jövő nemzedékeivel megismertetni a magyar őstörténetet és az arról való felelős gondolkodást. Ennek érdekében az elért eredményeket rendszeresen publikálni szükséges hazai és külföldi tudományos fórumokon, valamint közérthetően közvetíteni a nagyközönség számára. Nyomtatott és elektronikus kiadványokkal kiszolgálni a magyar tudományos és közművelődési igényeket; emellett világnyelvekre való lefordíttatásuk és külföldi terjesztésük kultúrdiplomáciai, tudománypolitikai feladatot is be kíván tölteni. Cél továbbá – László Gyulát, az egykori egyetemi tanárt is követve, a tudományos utánpótlás ügyét szolgálva – a tehetséges fiatal kutatók ösztöndíjprogramokkal történő segítése.

Munkatársak

Partnereink