Magyar tudósok szerepe a turkológia tudományának létrejöttében

A magyar közgondolkodásban mindig erősen jelen volt a keleti származás gondolata, és számos magyar kutatót erősen hajtott a vágy, hogy felfedje a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldja származásuk rejtélyét. 

„Akinek elébb lesz véres a kardja, mint az enyém, az huszonöt botot kap”

1849 júniusában a császári-királyi hadsereg és a cári csapatok megindították támadásukat Magyarhon ellen. Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy személyében új főparancsnok került a császári ármádia élére, aki elődeivel ellentétben nem habozott és minden eszközt igénybe vett a győzelem kivívásához.

Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák a falucsúfolókban

A Magyarságkutató Intézet IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák konferenciáján Dr. Pál Helén, az intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa tartott előadást a nyelvjárásváltozatok és a közösségi identitás kapcsolatáról.

Zsidók és keresztények, napszámosok és urak imádkoztak érte

Mindig éltek közöttünk olyanok, akik önfeláldozó munkájukkal tették könnyebbé, elviselhetőbbé mások életét. Sokakra széles körben emlékezik az utókor, míg mások emlékezete szűkebb közösségekben él tovább, ám az ő nagyságuk is örök példaként szolgálhat. Ilyen volt Hibay Károly, a szegények egri orvosa is.

Preszkíta és kora szkíta kori emlékek a Nagy-Kaukázustól északra Alekszandr Alekszandrovics Jesszen kutatásai alapján

Alekszandr Alekszandrovics Jesszen orosz régész, a kaukázusi rézkor, bronzkor és kora vaskor kutatója, a kaukázusi korai fémművesség szakembere.

Részt vettünk a középkorászok tanácskozásán is

A Magyarságkutató Intézet munkatársa is előadott a Debreceni Egyetemen a napokban a megrendezett II. Medievisztikai Vándorkonferencián, ahol a magyar középkorász szakma neves és elismert képviselői előtt doktorandusz hallgatók mutathatták be legfrissebb kutatási eredményeiket.

A hun kor régészeti emlékei

A hunok nyomában címmel immár a negyedik részéhez érkezett a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A június 11-én 18 órakor kezdődő eszmecserén ezúttal a hun kor régészeti emlékeiről lesz szó.

Kutatóink szereplése a Magyar Ókortudományi Konferencián

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontja két kutatóval képviseltette magát a közelmúltban megrendezett Magyar Ókortudományi Konferencián, amely az idén az „Ókor – akkor, egykor és ma” elnevezést kapta.

A nap, amikor „felfordult a világ erkölcsi rendje”

A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk. 

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

A Kutatóközpont küldetése

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy feltárja magyarként megélt múltunk kezdeteit és ősműveltségét. Ennek során önazonosságunk eurázsiai nagyságrendjét is szándékozzuk tudatosítani, amelyben jól megfér egymással a keleti őshagyomány és a nyugati integráció. Az identitástudat alapjait a László Gyula (1910–1998) régészprofesszor által vallott „termékeny bizonytalanság” gondolat jegyében kívánjuk vizsgálni, az önreflexió adta mértéktartás és a kutatói rugalmasság megőrzése végett. A neves tudós abban is követendő példát mutatott, hogy az egykorvolt élet írott, tárgyi és szellemi műveltségi nyomait a maga szerves egységében láttatta. Az egyes tudományágakat ezért nem izoláltan, hanem komplex módon kívánjuk alkalmazni.

A Kutatóközpont és Archívum feladatai

Kutatóközpont

Tudományos kutatásokat végez a magyar nép és műveltség eredetének és eurázsiai léptékű kapcsolódási rendszerének tárgyában. Főbb kutatási irányok:

  1. A korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) hagyományokat tisztelő, józan történeti forráskritika jegyében végzendő vizsgálata.
  2. A mitikus és történeti hagyomány kapcsolódásának feltárása, ennek keretén belül az Új Magyar Mythologia enciklopédia összeállítása.
  3. A Kárpát-medence népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltja és tárgyi hagyatékának kutatása, kitekintve a régészeti leletek történeti értelmezhetőségének elméleti kérdéseire.
  4. A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, néprajzi-népzenei és régészeti terepmunkák végzése, illetve támogatása.
  5. A magyar eredetkutatás történetének feltárása és kritikai-eszmetörténeti elemzése.

Archívum

Feltárja és kutathatóvá teszi László Gyula tudományos kapcsolati hálózatát. Feladatok:

  1. Tudományos hagyatékának (pl. levelezés) tárgyi felgyűjtése, illetve digitális archiválása, az így előállítandó archívumban a tudománytörténeti kutatás biztosítása.
  2. Megjelent könyveinek, tanulmányköteteinek, kéziratainak kritikai kiadása.
  3. László Gyula erdélyi tevékenységének és hatásának kutatása, erdélyi kutatók bevonásával.

A Kutatóközpont és Archívum Célkitűzései

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum célja a korai magyar múlt (őstörténet, Árpád-kor) szellemi hagyatékának interdiszciplináris – történeti, régészeti és néprajzi – szempontú kutatása. Kutatóközpontunk kettős profiljából eredően a tudományos irány mellett a László Gyula Archívumot is működtetni kívánja. Mindezek mellett célunk a hiteles ismeretterjesztés végzése nyomtatott és elektronikus felületeken, a reális nemzeti azonosságtudat megerősítése és a közművelődés gyarapítása.

Munkatársak

Dr. Szabados György

igazgató

szabados.gyorgy@mki.gov.hu önéletrajz

Prof. Dr. Hoppál Mihály

önéletrajz

Dr. Agócs Gergely

tudományos munkatárs

agocs.gergely@mki.gov.hu önéletrajz

Dr. Magyar Zoltán

tudományos munkatárs

magyar.zoltan@mki.gov.hu önéletrajz

Gábor Emese

Partnereink