Magnus király halálára 947 éve hunyt el I. Géza

1077. április 25-én I. Géza király „erényektől ékesen, minden halandó közös útjára lépett. Katolikus hitű, Isten előtt alázatos és igen keresztény uralkodó volt. Három évig uralkodott és Vácott temették el a Boldogságos Szűz templomában, amelyet ő alapított.”

Szent György és lovagjai Az első királyi alapítású magyar lovagrend Európában

Az európai és magyar kultúra legnépszerűbb és legismertebb katonaszentje Szent György, több nagyhatalom (Frank Birodalom, Orosz Birodalom, Nagy-Britannia) vagy város (Konstantinápoly) is patrónusaként tekintett rá. Nemzetközileg ismert ünnepnapja április 23., Magyarországon az egyház által 1196-ban rögzített Béla nap miatt április 24-én tartjuk.

Egy élvonalbeli magyar király halálára 1196. április 23-án hunyt el III. Béla

„III. Béla király huszonhárom [huszonnégy] évet, egy hónapot és tizenkilenc napot uralkodott. Meghalt az Úr 1190. [1196.] évében május Kalendaejától számított 9. napon, teste Fehérvárott nyugszik. Négy fiút hagyott hátra. Az első Imre herceg, aki követte uralkodásban, a második András herceg, utóbb király, IV. Béla király apja, a harmadik Salamon herceg, a negyedik István herceg volt.”

Kutatónk is részt vett a Babeș-Bolyai Tudományegyetem konferenciáján

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara 2024. április 12-én egyháztörténeti konferenciát rendezett „A reformáció vonzásában: hitvallók, művelődés, gazdaság és mártírium a 17–18. századi kelet-közép-európai egyháztörténetben” címmel, amelyen a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, dr. Restás Attila is részt vett.

Egy kevésbé ismert magyar győzelem: a kéméndi ütközet

A honvédsereg az 1849. évi tavaszi hadjárat második szakaszának legszebb győzelmét aratta Nagysallónál április 19-én. A Feldunai hadsereg másnap folytatta útját a komáromi erőd felé, ám a környéken még napokig tartott a Nagysallónál szétugrasztott császári-királyi alakulatmaradványok felszámolása. Ezen harctevékenység sorába a tartozott az április 20-i kéméndi ütközet, ahol a VII. hadtest parancsnoka, szeniczei Gáspár András vezérőrnagy utoljára rántott szablyát. 

„Éljen a 17-ik zászlóalj! Előre, indulj!” A nagysallói ütközet, 1849. április 19.

A győztes isaszegi csatát követő gödöllői haditanácson Kossuth ideájával szemben a táborkari józanság győzedelmeskedett: a főváros helyett a magyar fősereg Komárom felmentésére indult.

Anna Ivanovna Meljukova munkássága Közép- és Kelet-Európa preszkíta – kora szkíta korának kutatásában

A kimmerek, illetve a szkíták voltak az első olyan, írott forrásokban jegyzett népcsoportok, akik az elő-ázsiai hadjárataiknak köszönhetően a Kr. e. VIII-VII. században a sztyeppén, valamint Elő-Ázsiától keleti és nyugati irányba elterjesztették a hátasló és a hozzá tartozó lószerszámok használatát.

A hunok nyomában – ókori források értelmezése a hunokról a reneszánsz és a barokk korban

A Magyarságkutató Intézet harmadik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztal-beszélgetését. Ez alkalommal a kutatók a reneszánsz és a barokk kor a hunokról fennmaradt forrásait vizsgálták.

II. József parancsára Bécsbe szállították a Szent Koronát

A Szent Korona a magyar nemzet keresztény államiságot jelképező szinte vallásos áhítattal őrzött ereklyéje. A titokzatos eredetű fejék származása ma sem tisztázott, és a korona hányattatott sorsa is méltó párját képezi a magyarság történelmének.

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

A Kutatóközpont küldetése

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy feltárja magyarként megélt múltunk kezdeteit és ősműveltségét. Ennek során önazonosságunk eurázsiai nagyságrendjét is szándékozzuk tudatosítani, amelyben jól megfér egymással a keleti őshagyomány és a nyugati integráció. Az identitástudat alapjait a László Gyula (1910–1998) régészprofesszor által vallott „termékeny bizonytalanság” gondolat jegyében kívánjuk vizsgálni, az önreflexió adta mértéktartás és a kutatói rugalmasság megőrzése végett. A neves tudós abban is követendő példát mutatott, hogy az egykorvolt élet írott, tárgyi és szellemi műveltségi nyomait a maga szerves egységében láttatta. Az egyes tudományágakat ezért nem izoláltan, hanem komplex módon kívánjuk alkalmazni.

A Kutatóközpont és Archívum feladatai

Kutatóközpont

Tudományos kutatásokat végez a magyar nép és műveltség eredetének és eurázsiai léptékű kapcsolódási rendszerének tárgyában. Főbb kutatási irányok:

  1. A korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) hagyományokat tisztelő, józan történeti forráskritika jegyében végzendő vizsgálata.
  2. A mitikus és történeti hagyomány kapcsolódásának feltárása, ennek keretén belül az Új Magyar Mythologia enciklopédia összeállítása.
  3. A Kárpát-medence népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltja és tárgyi hagyatékának kutatása, kitekintve a régészeti leletek történeti értelmezhetőségének elméleti kérdéseire.
  4. A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, néprajzi-népzenei és régészeti terepmunkák végzése, illetve támogatása.
  5. A magyar eredetkutatás történetének feltárása és kritikai-eszmetörténeti elemzése.

Archívum

Feltárja és kutathatóvá teszi László Gyula tudományos kapcsolati hálózatát. Feladatok:

  1. Tudományos hagyatékának (pl. levelezés) tárgyi felgyűjtése, illetve digitális archiválása, az így előállítandó archívumban a tudománytörténeti kutatás biztosítása.
  2. Megjelent könyveinek, tanulmányköteteinek, kéziratainak kritikai kiadása.
  3. László Gyula erdélyi tevékenységének és hatásának kutatása, erdélyi kutatók bevonásával.

A Kutatóközpont és Archívum Célkitűzései

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum célja a korai magyar múlt (őstörténet, Árpád-kor) szellemi hagyatékának interdiszciplináris – történeti, régészeti és néprajzi – szempontú kutatása. Kutatóközpontunk kettős profiljából eredően a tudományos irány mellett a László Gyula Archívumot is működtetni kívánja. Mindezek mellett célunk a hiteles ismeretterjesztés végzése nyomtatott és elektronikus felületeken, a reális nemzeti azonosságtudat megerősítése és a közművelődés gyarapítása.

Munkatársak

Dr. Szabados György

igazgató

szabados.gyorgy@mki.gov.hu önéletrajz

Dr. Magyar Zoltán

tudományos munkatárs

magyar.zoltan@mki.gov.hu önéletrajz

Gábor Emese

Prof. Dr. Hoppál Mihály

önéletrajz

Partnereink