„Aki kíváncsi a magyar történelem kárpát-medencei kezdeteire, a kereszténység elterjedésére, szeretné látni a világon a legtöbb szentet adó királyi dinasztia régészeti leletanyagát vagy csak érdekli a magyar történelem ezen korszaka, annak ezt a kiállítást látnia kell.” - A Magyar Demokrata hetilap e heti számában „A kiállítás rendben lesz” címmel jelent meg Franka Tibor Makoldi Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatójával, az Árpádok kora kiállítás kurátorával készült beszélgetése. 

A Magyar Nemzet is tudósított a Civil Igazságtételi Bizottság keddi sajtótájékoztatójáról, ahol Borvendég Zsuszanna történész munkatársunk beszámolt arról, hogy milyen pénzügyi-gazdasági hálózat hoztak létre a kommunisták második világháború után Magyarországon. A kutatónk elmondta, hogy egy olyan hálózat jött létre, aminek köszönhetően 1980 és 2010 között 242 milliárd dollár tűnt el az országból. – Az egész magyar társadalom áldozatává vált annak, hogy a kommunizmus ideje alatt egy szervezett, rendszerszintű visszaélés sorozat történt, amelyek a korabeli jogszabályok alapján is bűncselekmények lennének – közölte Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által életre hívott Civil Igazságtételi Bizottság sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a történések is kellettek ahhoz, hogy Magyarország végzetesen eladósodjon a rendszerváltoztatás idejére.

A Magyarságkutató Intézet A magyar nyelv napja alkalmából Magyar nyelvi tájkép a Kárpát-medencében című pályázatot hirdet 11–19 éves diákok, valamint felkészítő tanáraik számára. A pályázatot a következő két kategóriában hirdetjük meg:

1. Angol szavak, kifejezések magyar táblákon, feliratokon

2. Két- és többnyelvű táblák, feliratok

Egy-egy pályázó mindkét kategóriában pályázhat. A tartalmi és formai szempontból legjobbnak minősített, legeredetibb pályázatok 20.000 és 50.000 forint közötti díjazásban részesülnek, valamint különdíjat is nyerhetnek könyv- és tárgyajándék formájában.

A pályázatok beérkezési határideje: 2022. március 6. vasárnap

Az eredményhirdetés napja: 2022. április 11., hétfő, A magyar költészet napja

- Franka Tibor beszélgetett a Magyar Demokrata hetilapban Horváth-Lugossy Gábor főigazgatóval

A tény az, hogy a Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem. Mi sikeresen mintát vettünk a győri Szent László hermában található Szent László király koponyaereklyéből, míg mások ezt a szintet nem tudták megugrani, sőt könyvben publikálták, hogy az ereklye alkalmatlan mintavételre, vagyis abból nem nyerhető ki értékelhető DNS. Nos, örömmel jelentem ki, hogy az ereklye archeogenetikai vizsgálatra alkalmas mennyiségű DNS-t tartalmaz – mondta a Demokratának Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

– A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás az Árpád-ház kivételes teljesítményének bemutatásáról szól – mondta lapunknak Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet vezetője nem tartja szerencsésnek a sajtó egy részének politikai támadásait egy nemzeti és keresztény kiállítás kapcsán. Jobb lenne megvárni a kiállítást, amin csapategységben dolgoznak az azt megvalósító intézmények.L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a műtárgyak kölcsönzése zökkenőmentesen zajlik, mindent előkészítettek. Makoldi Miklós régész azt is elmondta, hogy a korábbi elképzelés, a késő antik alapokon nyugvó, karoling és szláv gyökerű Árpád-kori kultúra bemutatása helyett ők egy Szent István-i, sajátosan magyar keresztény kultúrát szeretnének bemutatni a kiállításon, amelyet egyébként mindkét főigazgató és a székesfehérvári igazgató is támogat.

Tiboldi István dalának kezdősorát választotta 1928-ban Sebesi Samu novelláskötete címéül. Százhatvanhárom évvel ezelőtt a mai napon született a méltatlanul elfeledett színikritikus, újságíró, novellista és színpadi szerző. 1880-tól haláláig, 1930-ig a kolozsvári színházi, irodalmi és közélet egyik jellegzetes, központi alakja volt. Sebesi Samu 1859. január 20-án született a székelyföldi Rugonfalván. Édesapja Sebesi Sándor, édesanyja Vetési Mária volt. Középiskoláit a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, utóbbiban érettségizett 1880-ban. Még ebben az évben újságíró lett nagybátyja, a szintén rugonfalvi születésű Bartha Miklós által alapított kolozsvári Ellenzék című napilapnál. Közben beiratkozott az egyetemre, ahol egy évig volt tanárjelölt, két évig orvostanhallgató. Próbálkozott a színészettel is. Kolozsváron egy parasztfiút alakított, kedves, komikus figurát csinált belőle. Azonban szerepmondás közben elakadt, ezért színésztársai a gúny tüskéivel szurkálták a túlérzékeny fiút. Samu nem bírta a csipkelődést, otthagyta a színpadot, de nem bocsátott meg. Tüske Pál néven színikritikákat kezdett írni az Ellenzékbe. Ezek a tárcanovellái tették ismertté nevét.