Tanulmány: itt

Szerző

Babucs Zoltán

Cím

A '48-as honvéd emlékezetkultúra alakulása, különös tekintettel a Honvédalbum közreadására

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.DKE.2022.107

Absztrakt

1868-ban a Szokoly Viktor által szerkesztett Honvédalbum nagyszabású vállalkozás volt, és az elsők között szólt 1848–1849-ről, megalapozva a forradalom és szabadságharc kultuszának ápolását. Olyan neves szerzők írásai, költeményei kerültek be az albumba, mint Jókai Mór, Tompa Mihály, P. Szathmáry Károly, Abonyi Lajos, Szász Károly, Tóvölgyi Titusz. Szokoly Petőfi emlékét idézte meg, amikor újból közölte a Négy nap dörgött az ágyu... című költeményét. Szépirodalmi munkák mellett visszaemlékezések, valamint visszaemlékezés-részletek is bekerültek az albumba (pl. Asbóth Lajos ezredes, Illésy György tűzmester, Mednyánszky Sándor alezredes, báró Podmaniczky Frigyes főszázados, Várady Gábor őrnagy), a fehértemplomi eseményekről Böhm Lénárd, míg Guyon Richard honvédtábornokról a kötet szerkesztője, Szokoly Viktor írt. A Honvédalbum értékét illusztrációi is növelik, és a tízoldalnyi képmelléklet mellett szövegközti ábrák színesítik. Olyan művészek képeit közölték, mint Benczúr Gyula (Temetői csata, A visszatért Lenkey-huszár), Munkácsy Mihály (Honvéd újoncozás, Foglyokkal visszatérők), Szinnyei (Szinyei Merse) Pál (Az előőrs), Litzenmayer Sándor (A honleányok áldozatkészsége), Wagner Sándor (Csata után) és Jankó János (szövegközti ábrák). A jó minőségű, tónusos fametszetek – amelyek Rusz Károly fametsző intézetében készültek – a szabadságharc egyes pillanatait örökítették meg zsánerszerűen, de helyszínhez köthető csataillusztrációt nem találunk a képek között. A 48-as nemzeti emlékezet formálását azonban nemcsak a kordokumentumnak számító Honvédalbum, hanem az 1849 és 1867 közötti hadtörténetírás és az 1861-ben, majd 1867-ben alapított honvédegyleti mozgalom is nagyban szolgálta.

Kulcsszavak

szabadságharc, hadtörténeti jegyzők, Honvédek könyve, honvédegylet, Honvédalbum