Ősi magyar temetők - "Nyakába a gyöngyök mellett egy bronzkeresztet és vadkanagyart is akasztottak"

27 lelőhely mintegy 810 sírjából készített hiánypótló adatbázist, (...)

(...) amelyet vaskos könyvvé is dolgozott Horváth Ciprián régész kutatónk. A most megjelent kötetről és annak tartalmáról Kovács Gergely újságíró készített interjút kutatónkkal amely mától olvasható a Mandiner oldalán. 

Horváth Ciprián

“A kutatók számára elengedhetetlen, hogy a forrásaikat megismerjék, hiszen a múlt feltárására irányuló elemzésnek ez a kiindulópontja. Mivel az írott emlékek száma alacsony, információtartalmuk korlátozott, ezért kiemelt szerep jut a régészeti leleteknek, a 9-12. század tudományos kutatása pedig a Magyarságkutató Intézetnek is fontos feladata.

A kötet – amit terveink szerint hamarosan továbbiak követnek majd – ehhez a munkához csatlakozik: a felhasználást megkönnyíti, hogy a könyv szabadon elérhető az MKI honlapján. A mintegy 800 km²-es régió bemutatása azért is volt fontos feladat, mivel a közelmúltban megjelent hasonló munkák nyomán ezzel

A DUNAKANYAR ÉS A ZEMPLÉNI-SÍK KÖZÖTT HÚZÓDÓ TERÜLET MEGKÖZELÍTŐLEG TELJES ANYAGA ELÉRHETŐVÉ VÁLT A KUTATÁS SZÁMÁRA.”

“…egyre többet tudhatunk meg a korabeli magyarok életéről és az akkor zajló történeti folyamatok pontosabb menetéről.”
“Nevüket, közösségeik saját vagy külső szemlélő által adott megnevezését nem ismerjük. Csontjaik alkatukról, betegségeikről is megőriztek adatokat, de utalnak az egyént ért külső hatások egy részére is: erre jó példa a több sírban is észlelt trepanáció gyakorlata, amikor az illető fején, még életében sebészi beavatkozást hajtottak végre: enyhébb formában csupán a csont külső felületét érintve, vagy erőteljesebb beavatkozással a csontot is megnyitva.”

“A temetők döntő többsége még nem templom mellett helyezkedett el, így gyakorta tartalmaztak különböző mellékleteket: túlvilági gondoskodásuk jele a sírba helyezett edényben lévő étel vagy ital, míg máskor elhelyezték az elhunyt fegyvereit is, sőt, a kereszténységet megelőző, a lovakat igencsak nagyra becsülő hitvilág jeleként hátasló fejét, lábvégeit és lószerszámot is találunk.


Hiedelmeik, túlvilágról alkotott képük összetettsége mutatkozik meg egy gyermek sírjában, akinek

NYAKÁBA A GYÖNGYÖK MELLETT EGY BRONZKERESZTET ÉS VADKANAGYART IS AKASZTOTTAK EGYSZERRE,

mely utalhat a korai magyaroknál az erős hitvilági háttér mellett a kereszténység ismeretére is, ahogy erre más korszakokban is számos lelet utal.”


[…]
A kötet itt érhető el. 

A teljes interjú ide kattintva olvasható.