Kinczler Gyula amatőr fotós eddig nem látott '56-os képeiből készült, ezidáig bemutatásra nem került alkotás

A filmben elhangzik Márai Sándor: Mennyből az angyal című költeménye (előadja: Novák Gyula)

Az elő- és utószót Dulai Sándor újságíró, egyetemi tanár tolmácsolásában hallgathatjuk meg: 

"Képek Budapestről, 1956-ból, a forradalom napjaiból,
Kinczler Gyula rejtőzködő képei.
Emberek, arcok, hit, reménység, harcok, s végül a gyász.
Ma, amikor lassan ködbe vésznek a népi demokráciának
álcázott elnyomás, a hallgatás évtizedei, forradalmunk
emlékének tisztelettel adózhatunk ország-világ előtt."

Az Evangélikus Országos Múzeumban egy 2004-es kiállítás keretében bemutatott fotók születésének körülményeiről ezt olvashatjuk: 

"Kinczler Gyula (1926-2005) tervező mérnök, a kőbányai evangélikus gyülekezet felügyelőjének 1956-ban készült fotóit mutatta be kiállításunk. A képeket csak a kiállítás előtt nagyíttatta Kinczler Gyula. A megtorlástól, a múlttól való félelem miatt az előhívott negatívokat őrizte meg 48 évig egy szekrény aljához szögezett borítékban. Óvatossága nem volt alaptalan: több forradalmárt ítéltek el amatőr és a sajtóban megjelent fotók alapján a megtorlások idején.
Kinczler Gyula nem volt hivatásos fotós. 1956 októberében belvárosi munkahelye ablakából látta meg a gyülekező tömeget. Hazament kőbányai otthonába, magához vette fényképezőgépét, és fáradhatatlanul járva Budapest utcáit fényképezte a forradalom eseményeit. Az ismert és más fotósok képein is megjelenő helyszínek és események mellett szűkebb környezetében, Budapest egyik külvárosi munkáskerületében, Kőbányán is készített felvételeket. Kinczler Gyula fotói őszinték: láthatjuk a tüntetők lelkes és bizakodó arcát a forradalom első napjaiban, a ledöntött, gigantikus Sztálin szobor szétdarabolását, a szovjet propagandakiadványok elégetését, a tüntetők oldalára átállt katonákat éppúgy, mint a hősi halottakat, a közparkok ideiglenes sírhalmait, egy lincselés áldozatát, szétlőtt épületeket, felborult villamosokat, kilőtt tankokat, ismeretlen áldozatok temetetlen koporsóit, a Kádár János felháborító hazaárulását néven nevező falfirkákat. Az 1956-os forradalom fővárosi történéseinek teljes keresztmetszete elvonul a szemünk előtt Kinczler Gyula képein.
Kinczler Gyula kicsit szégyenkezve többször elmondta, hogy ő nem vett részt a forradalomban, „csak” dokumentálta, amit tudott. Az Evangélikus Országos Múzeum kiállításán döbbenetes volt megtapasztalni a látogatók lázas igyekezetét, ahogy önmaguk, ismerőseik arcát keresték a jelenteken, vagy az ismerős helyszíneket igyekeztek beazonosítani. Kinczler Gyula fotói ma számunkra teszik lehetővé, hogy megismerjük, megértsük, és kicsit mi is átéljük az 1956-os forradalom felemelő és megrendítő napjait."

Külön köszönet Fuszenecker Ferencnek és Szabadi Attilának a film elkészítéséért és a közzététel biztosításáért!