Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. A legfőbb identitásképző erőkről készült kilenc részes előadássorozat hetedik epizódjában Prof. Dr. Kásler Miklós a francia forradalom következményeitől a jelenkori kihívásokig vezeti el a nézőket.

Az 1789-ben kirobbant francia forradalom tíz év alatt az addigi legnagyobb csapást mérte az európai identitásra. Noha a hármas jelszó: szabadság, egyenlőség, testvériség a keresztény gondolatiságban is szerepelnek, ám sok szempontból eltérő értelemben. A francia forradalmi jelszó fogalmai közül kettő kizárja a harmadikat.

A forradalom megkérdőjelezte az európai és keresztény értékeket, Isten létét és szerepét. Megváltozott az államforma, változtak a hatalmi és tulajdoni viszonyok, a társadalmi beilleszkedés, megszületett a nacionalizmus gondolata, ami megmérgezte az addig országlakókban és nem nációban gondolkodó Európa politika életét, elégedetlenséghez, háborúkhoz vezetett, a népek együttműködése helyett szembenállást okozott, szélsőséges politikai mozgalmakat hívott életre, az izmusokat beleértve, a fasizmust és a bolsevizmust.

130 év sikeres törökellenes háborúi után Magyarország három részre szakadt, kettős királyválasztás zajlott le, és a tét az volt, hogy az erdélyi fejedelemség vagy a Habsburg birodalomhoz csatolt királyi Magyarország képes-e a Szent Korona jogait, az alkotmányt visszaállítani. A magyarok úgy tekintettek a török kiszorítására, mint amikor a keresztény államok segítséget nyújtanak egy keresztény nemzetnek, a Habsburgok viszont - koronázási esküjüket megszegve - meghódított tartományként kezelték az országot. Ezt tetézte a hatalmas népveszteség, a gazdaság széthullása, valamint az a tény, hogy a magyar nemességet a szabad királyválasztás feladására kényszerítették. A Rákóczi szabadságharc az ősi alkotmány visszaállítását tűzte ki, s bár nem tudta a maximális programot megvalósítani, a vallásszabadságot és a rendi sérelmek nagy részét– legalábbis a deklarációk szintjén – orvosolta.

Minél erősebb volt az udvar germanizációs és betelepítési törekvése, annál erősebben álltak ellen a Bécsben élő magyar nemesek is.  Ismét becsületet nyert a magyar ruha, megindult a nyelvújítás, a költők magyaros ritmusú versformákat kezdtek alkalmazni. 1848 ennélfogva nem március 15-én kezdődött, hanem 50-60 évvel korábban.

A szabadságharc leverése után a középosztályok passzív ellenállással reagáltak az abszolutizmusra.  A meggyengült császárság nem volt képes megakadályozni új nagyhatalmak létrejöttét, Itália és Németország egyesülését.

Belátták, hogy a magyarokkal ki kell egyezni. A döntést Deák Ferenc zseniális jogászi lépése készítette elő, aki összeegyeztette az ezeréves magyar alkotmányt, a pragmatica sanctiót és a kor követelményeit. A kiegyezéssel Ausztria-Magyarország ismét visszanyerte nagyhatalmi státusát.

A nagyhatalmak kiéleződő ellentétei miatt két nagy szövetségi rendszer jött létre a XIX. század végén, ami 1914-ben klasszikusnak induló, végül ideológiai háborúba kényszerítette Európát. A teljes felelősséget végül Magyarországra ruházták. A központi hatalmak fegyverszünetével addig soha nem látott mértékű igazságtalan béke jött létre, és a résztvevők is tudták, a II. világháború alapjait rakják le vele. Megszüntették Európa erős keresztény államait, az ortodox cári Oroszországot és a katolikus Osztrák-Magyar Monarchiát. A II. világháborút követően az Egyesült Államok saját szabadságeszméjét, a Szovjetunió pedig a kommunista eszméket próbálta exportálni a világ minden területére. Új korszak kezdődött a Szovjetunió gazdasági megroppanásával, amiről egyesek úgy gondolták, itt a világbéke. Samuel Huntington amerikai politológus 1993-ban fogalmazta meg, hogy a jövő háborúit nem országok, hanem civilizációk, vallások vívják majd.

Jelenleg az euroatlanti országok meggyengülését, a balliberális eszmerendszer megrendülését tapasztalhatjuk. Nem jött létre a jelenkornak megfelelő univerzális rendezőelv, miközben az ősi kultúrák (így Japán, India, Kína) előnyös pozíciót foglalnak el a gazdasági versenyben. A világpolitika színterén nagy játszma zajlik, amelynek Magyarország is részese.

Az epizód megtekinthető pénteken 17 órakor Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalán