Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. A legfőbb identitásképző erőkről készült kilenc részes előadássorozat második epizódjában (...)

(...) Prof. Dr. Kásler Miklós a nagy görög és római filozófusok gondolatvilágába kalauzolja a nézőket. Az európai és a magyar identitás gyökereit a görög filozófiának abban az időszakában kell keresni, amikor a görögök már feszegetni kezdték az univerzum lényegének kérdését, és kísérletet tettek arra is, hogy az ember gondolkodását, viselkedését, viszonyulásait szelíden beleszőjék a világegyetem szövetébe.

Az európai és a magyar identitás című sorozat második részében szinte kézbe kapjuk Szókratész bölcseletének, tanainak esszenciáját, a nagy gondolkodó elképzeléseit az ideák születéséről. Szókratész igazi embernemesítő; ő emeli általános szintre filozófiájában a lélek halhatatlanságának eszméjét. Gondolatvilága egyúttal racionális, hiszen a boldog élet titkát a fogalmak pontos meghatározásában, relativizálásuk elvetésében, valamint az erkölcsös gondolkodásban és életvezetésben látta. Elsőként nála jelenik meg az önmegismerés, a tudás és az erény harmóniájának kívánalma.

Platón filozófiája az anyag és ideák viszonyát, a két létforma világának kérdéseit kutatja. Platón az eszmék világa halhatatlanságát vallja, ahol az anyag voltaképpen az ideák képmása. Bölcseletében szintén hangsúlyozza az érték fogalmát: az értéktelen dolgoknak ugyanis nincs ideája. Megfogalmazza a megismerés négy fokozatát, a szeretet legmagasabb szintjének pedig az igazság és a jó szeretetét tartja.

Arisztotelész folytatta, némiképp meg is haladta Platón munkásságát. Gondolati rendszere évszázadokon átívelve nagy hatással volt az újkori tudományokra, az irodalomra, nem utolsó sorban pedig a logikai gondolkodásra, az érzékelés és tapasztalás hangsúlyozásával például Descartes-ra.  Arisztotelész rendszerezte a tudományágakat, a formákat, a műfajokat, axiómákat állított fel, megalkotta a logikus gondolkodás alapfogalmait, kidolgozta etikai rendszerét.

Az epizódban természetesen szó esik a sztoikusokról, a humánumra irányuló gondolkodásuk hatásáról Szent Pálra és az őskeresztényekre. Rajtuk keresztül vezet az út a Kr. u. V. századba, ahol a kereszténység átvette a korábbi filozófiai tanokból mindazt, ami megfért, összesimult hitükkel. Így Szent Ágoston gondolataiban is megjelennek a görög tanítások egyes elemei.

A barangolás a rómaiaknál ér véget, akik – számos lényegi vívmányuk mellett – lefektették a kontinentális polgári jog alapjait, a földi hatalom birtoklásában pedig hirdették a példamutatást.

Megtekinthető pénteken 17 órakor Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalán.