Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. 

A legfőbb identitásképző erőkről készült kilenc részes előadássorozat negyedik epizódjában Prof. Dr. Kásler Miklós a magyar történelem egy rendkívül izgalmas időszakába, a keresztény állam kialakulásába enged betekintést. Gyarapodó populációs archeogenetikai bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy mire Árpád magyarjai a Kárpát-medencébe értek, az itt élő rokon népek maradékai már szervezett társadalmi formációt hoztak létre. A bevonuló magyarok már Etelközben  szteppei államot szerveztek, megszállták a Kárpát-medencét, amelyet a 907-es pozsonyi csatában bravúrosan megvédtek. Egészen 1030-ig német birodalmi sereg  nem volt képes megtámadni a Kárpát-medencét.

A szteppei állam már rendelkezett az államiság összes kritériumával, így Szent István a keresztény királyság kialakításakor komoly ősi állami előzményekre támaszkodhatott. A magyar keresztény egyház megszervezésekor - döntő változásként - a térítés székhelyét Esztergomba helyezte, megszervezte az egyházmegyéket, törvényeket is hozott ezek védelmére, megszüntette a passaui-salzburgi és a bizánci irányból zajló térítéseket is.
A keresztény államot megelőző szteppei államot, az ősök tisztelete, a hagyomány, a dinasztia küldetéstudata, a szakrális eredetű tisztelete tartotta össze. Szent István a megkeresztelése után az apostol király címet kapta a pápától, aki az országot Szűz Mária oltalmába és uralmába ajánlotta, aki így nemcsak patrónusa, hanem egyben királynéja is lett Magyarországnak.

Szent István állama frank jellegű volt, de nem volt ugyanolyan: a frank birodalomban a birtokokat hercegek kapták, akik tovább osztották, adományozták azokat, ami így gyengítette a központi hatalmat. Ezzel szemben Magyarországon az kapott birtokot, aki teljesített, ám hűtlenség, méltánytalan viselkedés miatt el is lehetett veszíteni.

Szent István korában indult régi hagyományok szellemi elemeiből épült fel a Szentkorona eszmei fejlődése, amelynek központi gondolata, hogy minden hatalom és tulajdon a megszemélyesült Szent Korona birtoka. Ezt a hatalmat a király és a nemzet együttesen gyakorolja, de nem birtokolja. A Szent Korona hatalmát és jogait a királynak és a nemzetnek együttesen kell megvédeni és/vagy helyreállítani, ha kell egymással szemben is. A Szentkorona-eszme sajátos utat nyitott a magyar állam- és jogfejlődés előtt, nemzetmegtartó erőt képviselt, érvényét nem veszítette el. Magyarország spirituálisan a mai napig Szűz Mária védelmét élvezi.

Figyelemre méltó, hogy más európai királyi dinasztiákkal szemben az Árpád-ház több szentet és boldogot adott az egyháznak, mint az európai dinasztiák legtöbbje, ráadásul leányágon is voltak szentek, akik Európa történelmére, szellemtörténetére nagy hatást gyakoroltak. 
Az európai keresztény identitást megerősítő külső tényezőként hatottak az arab hódítások, és a keresztény válaszcsapások. A püspökök kinevezése miatti harcok végén Európában megerősödött a pápaság és az egyház. 

Megtekinthető pénteken 17 órakor a Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalán.