A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRÓL emlékezett meg az M5 TV „História” című műsora. A kommunizmus 70 évét egyes emberi sorsokon keresztül bemutató adásrész a Lenin-fiúk 1919-es tevékenysége mellett a világháború után Gulágra elhurcolt százezrek szenvedéseiről...


NEMZETEK EGYMÁSÉRT - Az M5 TV "História" adásában Fehér Bence, Intézetünk Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója a magyarok és a szlávok a kelet-európai sztyeppén és a Kijevi Rusz területén történt első találkozásáról, évszázados sorsközösségről és jövevényszavainkról osztotta meg gondolatait. 


HUNYADIAK ÉS CORVINOK az M5 TV "História" legújabb részében. A műsor a Hunyadi-ház nyomában járt a Magyarságkutató Intézet kutatóival: Hunyadi Mátyás a legnagyobb és legnépszerűbb magyar uralkodó volt. 


„1918-1919… SORSFORDÍTÓ ÉVEK” az M5 TV História legújabb része. A műsor a magyar történelem sorsfordító időszakát bemutatva az I. világháború utáni időkbe kalauzol.


Németh Zsolt, Intézetünk Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió „Vasárnapi Újság” című műsorának vendégeként Horváth Ágnessel beszélgetett „A fény útján” című, a fény szerepét, jelentőségét csillagászati, spirituális szempontból vizsgáló kiadvány kapcsán. A bényi, veleméri, algyógyi, és az almádi bencés monostor romjai kapcsán kutatónk hangsúlyozta: A kor embere nagy fontosságot tulajdonított a szakrális tér és a szent idő között összekötő kapocsként működő fény mozgásának.


Köő Artúrt, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársát és Raffay Ernő történészt, tudományos tanácsadót kérdezték a Gömbös korszakról az M5 TV csatorna „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című műsorában. A beszélgetésben szó esett Gömbös Gyula családjáról, tanulmányairól, az első világháborús katonai szolgálatáról, az 1918-as összeomlás utáni katonai és politikai szerepvállalásáról, majd Gömbös politikai karrierjének betetőzéséről; az 1932-1936 közötti miniszterelnökségéről, a jövő Magyarországáról vallott víziójáról, a Nemzeti Munkatervről, amelynek célja a magyar nemzet teljes spektrumának erősítése és fejlesztése volt. 


A Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége által a nemzeti önazonosság és helyi identitás erősítése céljából meghirdetett „Családi hagyományaink” című pályázat és annak ünnepélyes eredményhirdetése kapcsán kérdezték Pomozi Pétert, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatóját a Kossuth Rádió „Határok nélkül” című műsorában.


A Kossuth Rádió „Kalendárium” című kulturális műsorának vendége volt Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója. 
Utalva a Prof. Dr. Kásler Miklós által megkezdett, a Turul-nemzetségre jellemző génszakasz azonosításával kapcsolatos korábbi vizsgálatokra, igazgatónk hangsúlyozta: 
A Győrben őrzött Szent László koponyaereklyéből sikeresen kinyert mintázat révén az Árpád-házi lovagkirály leszármazásáról és rokonsági kapcsolatairól a korábbiakhoz képest jóval több ismerettel gazdagodhatunk. 


A Karc FM „Kortalan” című, vasárnaponként jelentkező műsorában Petz Margó vendége volt Németh Zsolt, az Eszmetörténeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A szerző elmondta: a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A fény útján – Tanulmányok Árpád-kori templomainkról” című multidiszciplináris szemléletű kötet értekezései a kevéssé kutatott, de az Árpád-korban kiemelt jelentőséggel bíró fények mozgásának szerepét dolgozzák fel. Szó esett a kutató által bevezetett és definiált, az algyógyi és a bényi körtemplomokban megfigyelt és megtervezetten létrehozott kettős fényvetülés jelenségéről, a tarnaszentmáriai és veleméri templomok képi üzeneteiről, valamint a II. Géza király által alapított ispotályos rend legkorábbi templomairól is. 


Cey-Bert Róberttel, Intézetünk külkapcsolati tanácsadójával beszélgettek a Kossuth Rádióban a FENN AZ ÉGEN HUN NAP RAGYOG című új könyve kapcsán. A Hun trilógia első kötete, melynek cselekménye a Kínai Császárság megalakulásának időszakával és a pingcsengi csatával indul, a lovasíjász harcmodorral küzdő hunok győzelmének és katonai nagyhatalommá válásának történetét mutatja be. A beszélgetésben elhangzott: Intézetünk többirányú kutatásai révén bizonyosságot nyert, hogy a hunok valóban az elődeink, ez a tudás pedig az egész magyar történelmi szemléletet helyezi biztos alapokra, ezáltal erősítve nemzettudatunkkat is.