Egy halálra ítélt és ártatlanul kivégzett pesti srác gondolatai megidézésével kezdte az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékező Halhatatlanok napján elmondott beszédét Borvendég Zsuzsanna. Szólt a fénylő csillagként utat mutató szabadságküzdelem leverését követő, a nemzetre nehezedő fojtó tapasztalatról, hogy magunkra maradtunk. Figyelmeztetett: 1956 után a diktatúra elhazudta a jövőnket, relatívvá tette az abszolút igazságokat, a nemzethalál szélére sodorva a magyarságot.


A Magyarságkutató Intézet nemzetközi HUN konferenciája paradigmaváltást hozott a tudományos életben - Makoldi Miklós régész igazgatónk az M5 "Librettó" műsorában volt vendég. Igazgatónk hangsúlyozta, hogy konferenciánk az első olyan tudományos előadássorozat Európában, amely a keleten előkerülő eredményeket érzékeltette.


„Horváth János, aki megélte és megszenvedte a nyilas és kommunista diktatúrát, 1956 után megtapasztalhatta az emigrációs lét nehézségeit, végül aktívan bekapcsolódhatott a rendszerváltoztatás utáni magyar belpolitikába, melynek köztiszteletben álló, mértékadó személyisége volt.”


A Kossuth Rádió „Nagyok” című portréműsorának vendége volt Makoldi Miklós Zsombor, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

A Horváth Katalinnal folytatott beszélgetés érintette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett régész gyermekkori elhatározásából fakadó hivatásválasztását és a több, mint háromszáz éve lerombolt, a 15. ásatási évében járó legendás tokaji Rákóczi-vár korabeli metszeteken alapuló feltárásának részleteit is.


2021. januárjában a lepoglavai sírfeltárás utáni mintavételnek köszönhetően sikerült azonosítani Corvin János és Corvin Kristóf – azaz a Hunyadi-ház – DNS- profilját, amelynek segítségével a székesfehérvári Osszáriumban nyugvó Mátyás király csontjait is azonosíthatjuk – mondta el Dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a Hír TV „Mozaik” című műsorában. Hozzátéve hogy erről szóló tudományos publikáció várhatóan még ez évben megjelenik.


Offshore, korrupt módon működő titkosszolgálatok és kormányzati irányítású csempészhadjáratok. Milyen szerepe volt a hálózatoknak a rendszerváltoztatás előtt és közben, a privatizáció során. Szeptember 23-án az M5 csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorának vendégeként a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, Dr. Borvendég Zsuzsanna beszélgetőpartnereivel a rendszerváltás és a kommunista hálózatok továbbélése témakörét járta körül.


Az M5 csatorna „Fülszöveg” című műsorának vendégeként Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet munkatársa hangsúlyozta: az isteni gondviselés, a magyar katonai és politikai vezetés céltudatossága, valamint a kedvező külpolitikai konstelláció révén kerülhetett sor a trianoni béklyók széttörésére


A Szent István Rádió „Tudományról, kultúráról mindenkinek” című műsorának vendégeként Makoldi Miklós, az abasári feltárás kapcsán elmondta: A hely jelentőségét, köztudatban és a tudományosságban való fennmaradását is mutatja, hogy a terület birtokosaiként a Haller grófok már a 18. században emléktáblát állítottak a Szent Istváni rendet az országban visszaállítani igyekvő, Saár monostorát 1042-ben megalapító Aba Sámuelnek.


2021. június 16-án a Karc FM „Karcolat” című műsorában Aba Sámuelről, az általa alapított, Szűz Máriának szentelt bencés monostorról, az abasári feltárás részleteiről és jelentőségéről kérdezték Makoldi Miklóst.


Június 4-én az M5 „Ez itt a kérdés” című műsorának vendégei a Rongyos Gárda országgyarapító tevékenységéről beszélgettek a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulója kapcsán.