A 76 évvel ezelőtt aláírt, a II. világháborút Magyarország számára lezáró elfeledett békediktátumról az M5 „Ez itt a kérdés” című műsorában. A szigorával a trianonit is felülmúló békeszerződés kapcsán (...)

(...) Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának vezető kutatója elmondta: a hazánkra máig ható következményekkel járó egyezmény nyomán Kelet-Közép Európa ugyanazoktól a konfliktusoktól szétszabdalt térség maradt, mint korábban volt. A párizsi büntető jellegű békével elveszett a nemzetközi kisebbségvédelmi lehetőség; a jóvátétel, a megszállás és a Pozsonyi-hídfő tekintetében pedig még kedvezőtlenebb volt számunkra, mint a trianoni gyalázat.

TRIANON KÉSŐI BŰNBÁNATA

Az 1938-1941 közt visszaszerzett országrészek megmaradásának esélyiről szólva elhangzott: a magyar békeelőkészítő osztály abból indult ki, hogy kizárólag egy irányban, Románia felé van lehetőségünk kedvezőbb határokat kiharcolni. Váratlan fordulatot jelentett az amerikai külügyminiszter a partiumi részeket Magyarországhoz csatoló előterjesztése, de igazán megdöbbentő a francia külügyér hazánkra nézve ennél is kedvezőbb javaslata volt, amely végül a szovjetek ellenállásán bukott meg.

A CSEHSZLOVÁK VÉGSŐ MEGOLDÁS TERVE

A homogén szláv nemzetállam létrehozását kitelepítések és jogfosztások rendszerén keresztül megvalósítani igyekvő Edvard Beneshez köthető dekrétumok 70 000 felvidéki magyar szülőföldjéről való elűzését tették lehetővé. Gulyás István műsorvezető kérdésére válaszolva vezető kutatónk hangsúlyozta: a kollektív bűnösség elvén nyugvó rendelkezések egyértelmű szándéka volt meggátolni, hogy az elkövetkező időkben a magyarok részéről bármikor területi igény mutatkozzon a Felvidékre.

MÁIG HATÓ KÖVETKEZMÉNYEK

A Magyarországra mai napig ható következményekkel járó 1947. február 10-i párizsi béke kapcsán Köő Artúr aláhúzta: Kelet-Közép Európában máig a sztálini határok vannak érvényben, de a kilencvenes években a Párizsban aláíró országok közül jónéhány olyan állam megszűnt, amely esetében történelmi lehetőség lett volna a határváltozások felvetésére és újratárgyalására.

A műsor további megszólalói voltak: Fülöp Mihály diplomáciatörténész, az NKE oktatója és Cseh Gergő Bendegúz az ÁBTL főigazgatója.