Az M5 TV csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorának vendégei voltak Intézetünk Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársai: Borvendég Zsuzsanna és Illik Péter. 

Beszélgetőtársaikkal: Tóth Eszter Zsófia történésszel és Mező Gábor kutató, újságíróval a történelemoktatás a kommunizmusban és a rendszerváltás óta témakörét járták körül.

Mit okozott a marxista-leninista ideológia a történelemoktatásban?
Hogyan változott meg történelemoktatásunk a rendszerváltozás után? A 2020-as paradigmaváltásig egyáltalán beszélhetünk-e ilyesmiről?
Milyen szerepet kaphat az új kutatási eredmények mind szélesebb körű társadalmasítása a történelmi tudat formálásában, a nemzeti identitás erősítésében?

ÁLLAMOSÍTOTT EGYHÁZI ISKOLÁK, MAGYARELLENES NARRATÍVÁK ÉS ÁTIDEOLOGIZÁLT TANTERVEK

Elhangzott: miközben a politikai rendszerváltások nem feltétlenül esnek egybe a történelemtankönyvek paradigmaváltásaival, a történelmi tudat minden nemzeti közösség identitásának alapja, ezért ennek formálását a nagyhatalmak ki akarták és azóta is ki akarják sajátítani.

VÉLEMÉNYIGAZSÁGOK KONTRA VITAKÉPES INTERPRETÁCIÓK

Az rendszerváltás után elmaradt igazságtétel és megtisztulás kapcsán szóba került a tudományt, a közéletet és mindennapjainkat a mai napig átható hamis kádári és aczéli narratíva, fogalomkészlet meghaladásának, az ezzel kapcsolatos kritikus gondolkodás kialakításának szükségessége; egyfajta nemzeti minimum létrehozásának igénye, reménytelensége, az ezzel kapcsolatos szkepticizmus is.

HIÁBA JÖNNEK AZ ÚJ EREDMÉNYEK, AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN MEGHAMISÍTOTT MAGYAR TÖRTÉNELEMET TUDOMÁNYOS ÉLETMŰKÉNT FELMUTATÓ KUTATÓK SORÁNAK NEM ÉRDEKE SEM A VITA, SEM EGY KÖZÖS NEMZETI MINIMUM KIALAKÍTÁSA.

A beszélgetés résztvevői összegzésképp elmondták: az átpolitizáltság megszűntetésével teremthető meg a történelemoktatás és történelemszemlélet nemzeti minimuma. Borvendég Zsuzsanna és Illik Péter kutatóink hangsúlyozták: a történelemtudomány valósága vitaképes interpretációk helyett véleményigazságokban jelenik meg. Ez ellen pedig az igaznak tartott értékrend melletti kiálláson keresztül lehet hatni a nemzetre, hogy az új kutatási eredményeket a tárdalom mind szélesebb rétegei megismerhessék.