„Büszkék kell legyünk arra, hogy a legerősebb sztyeppei népekkel, a szkítákkal és a hunokkal állunk rokonságban”

A Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, Makoldi Miklós (...) 

(...) és az Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Török Tibor az M5 TV csatorna „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című műsorában. A régészet, nyelvtudomány és a történeti források őstörténet-kutatásban játszott szerepe, és a magyar őstörténet-kutatás jövője kapcsán kutatóink kiemelték: Az archeogenetika tudományágának köszönhetően új utakon jár a magyar őstörténetkutatás. Az Alföld teljes területéről több, mint 150 honfoglaláskori minta teljes genomelemzése kapcsán Török Tibor megerősítette: a Magyarságkutató Intézet rekonstruálta a honfoglalók őstörténetét, az avarokét és részben a hunokét is. A régészet révén - mely az archeogenetika által feldolgozott leletanyagot szolgáltatva az új tudományterülettel igen szoros együttműködésben egészíti ki ismereteinket - elmondhatjuk: a Kárpát-medence a sztyeppének az a nyugati végpontja, amit a keleti népek mindig is birtokukban tartottak már a szkíták óta. 

S hogy a magyar múltkutatásban zajló forradalomnak miben áll legnagyobb jelentősége? 

Nemzeti öntudatunk megerősítésében, hagyományaink továbbörökítésében, a magyar történelem újfajta konszenzusának létrehozásában, hogy fiataljaink büszke szívvel tekinthessenek őssztyeppei lovasnomád-lovasíjász hagyományainkra, évezredes dicső múltunkra.