„Árpád-házi királyaink földi maradványainak azonosítása jóval több, mint tudományos érdekesség, (...)

(...) egész sor elméletet erősítenek meg a magyarság történelmével kapcsolatban. Az igazság tudása pedig a nemzettudatot is erősíti” A Magyar Katolikus Rádió „Magvetés” című műsorában a Győrben őrzött Szent László koponyaereklye azonosítása kapcsán Visy László kérdezte Horváth-Lugossy Gábort, Intézetünk főigazgatóját és Makoldi Miklóst, a Régészeti Kutatóközpont igazgatóját. 

A Veres András győri megyéspüspök felkérésére és engedélyével elvégzett, a foggyökérből roncsolásmentesen kioldott DNS tartalom mintavételezésének köszönhetően kétséget kizáróan sikerült igazolni, hogy a herma a lovagkirály maradványait őrzi. Ezáltal pedig nemzetközileg elismert tudományos tény, hogy a Magyarságkutató Intézeten keresztül Magyarország hajtotta végre a világ első szentereklye-azonosítását – hangsúlyozta főigazgatónk. A magyar nép ezer éven keresztül hűen őrizte szent királyának maradványait – emelte ki Horváth-Lugossy Gábor. 

A Szent László koponya eredetiségének archeogenetikai vizsgálatokkal történő igazolását a Prof. Dr. Kásler Miklós és kutatócsoportja által elvégzett, az Árpád-házi vonalat meghatározó vizsgálat tette lehetővé – mondta el Makoldi Miklós. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a lovagkirály a legközelebb áll ahhoz a honfoglaló genomhoz, amely csak és kizárólag a honalapító magyarságra jellemző. Szent László genetikai mintájában dominál az Árpád magyarjaira is jellemző honfoglaláskori jelleg. 

Mára egyértelművé vált: az ázsiai hunok ősei az európai hunoknak és a magyaroknak is. A hunok, szkíták és pusztai íjfeszítő népek hatezer éves lovasíjász kultúrájába beleszületve pedig további minimum hatezer évig kell fenntartanunk ezt a kultúrát – nyomatékosította régészigazgatónk. 

VÉGRE VISSZAVEHETJÜK SAJÁT KEZÜNKBE A TÖRTÉNELMÜNKET 

A Turul-nemzetség királyainak és a vegyesházi uralkodói dinasztiák azonosítására irányuló székesfehérvári osszáriumkutatás kapcsán Horváth-Lugossy Gábor Spányi Antalnak, a Székesfehérvári Egyházmegye püspökének támogató kiállását az egyház és a tudományos nemzetszolgálatot végző Intézet nemes együttműködéseként jellemezte. Elmondta: ezek az eredmények, mint a hun–avar–magyar rokonság mára bizonyított, a nemzetközi tudományos élet részévé vált axiómája vagy a Hunyadi-család genetikájának meghatározására vonatkozó vizsgálatok a mai magyar történettudomány tematizálásán keresztül eljutnak a széles nyilvánossághoz, hogy aztán erre a tudásra alapozva erősítse meg önmagát nemzetünk, erre támaszkodva maradjon meg őrhelyén a mindenkori Kárpát-medencei magyarság.