Gulyás István műsorvezető kérdésére válaszolva főigazgatónk elmondta:

az archeogenetika kutatási eredményei évszázados vitára pontot téve nagy valószínűséggel megerősítik a Hunyadiak származására vonatkozó eddig is képviselt magyar álláspontot. 

A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET VILÁGSZÍNVONALÚ EREDMÉNYEI ERŐSÍTIK A MAGYAR ÖNTUDATOT - Horváth-Lugossy Gábor, Vizi László Tamás, Neparáczki Endre és Hidán Csaba László a Hunyadiak genetikai örökségének azonosításáról az M5 TV „Ez itt a kérdésben”

GENETIKAI KUTATÁSOKKAL IS RÁIRÁNYÍTJUK A FIGYELMET A HUNYADIAKRA

A Hunyadiak genetikai származásának magyar-horvát nemzetközi kutatásban történő meghatározása kapcsán Neparáczki Endre kifejtette: a teljes örökítőanyag leolvasása után a genomadatok azt igazolják hogy a Corvinok a legközelebbi genetikai rokonságot a Kárpát-medencéből eredeztethető európai neolit és ősi magyarországi mintákkal mutatják. A Heliyon nemzetközi szakfolyóiratban megjelent publikációban leírt adatok alapján archeogenetikai vizsgálatokkal azonosíthatóvá váltak a Hunyadi-ház felmenőinek maradványai. Ennek jelentősége pedig abban áll, hogy ezáltal lehetségessé válhat Hunyadi Mátyás székesfehérvári osszáriumban található maradványainak azonosítása is.
Tudományos főigazgató-helyettesünk hozzátette: Leginkább kizárható a Bonfininél és Heltai Gáspár művében, a „Krónika az magyaroknak viselt dolgairól”-ban feltűnő Luxemburgi vonal, és nem igaz a román és szerb genetikai vonalvezetés sem. 

Hunyadi János havasalföldi eredete kapcsán Hidán Csaba vezető kutatónk aláhúzta: a Thúróczy-krónika „fényes havasalföldi származásúként” ír Hunyadi Jánosról, a területről való származás azonban nem azonos a nemzetiséggel. A Déli-Kárpátok és az Al-Duna közti tartomány egy időben Etelköz része, később ütközőzóna a Magyar Királyság és Bizánc, majd az Oszmán Birodalom között. A Magyar Királyság déli területeinek védelme érdekében mindvégig fókuszban lévő területet előbb besenyők, majd 1055-öt követően kun-besenyő lakosság lakta, melynek vezető rétege kun származású volt. Havasalföld elnevezése a 15-16. századig Ungro-Valachia, azaz Magyar-Oláhország, mely egészen a 19. századig rendelkezett magyar lakossággal. 

Horváth-Lugossy Gábor főigazgatónk a Makoldi Miklós, Régészeti igazgatónk által szorgalmazott, a székesfehérvári romkert teljes egészére kiterjedő feltárás jelentőségét hangsúlyozta, az Archeogenetikai Kutatóközpont vezetője pedig hozzátette: szükség lenne az egykori székesfehérvári koronázóbazilika területének 21. századi régészeti módszerekkel, megfelelő rétegrajzokkal és drónfelvételekkel történő feltárására. 

SZÁRMAZHAT-E MÁTRAVEREBÉLYRŐL A HUNYADI-CSALÁD? 

Főigazgatónk a figyelemreméltó történelmi felvetés, a Hunyadiak mátraverebélyi eredete kapcsán elmondta: a Magyarságkutató Intézet elvégez minden olyan munkát, amelyre van hatásköre, forrása, kapacitása. Neparáczki Endre ezzel kapcsolatban megjegyezte: kiemelt célunk mintát venni az ismert magyarországi búcsújáróhelyen eltemetkezett Vereb Jánostól, hisz a Corvinok genetikai azonosításának köszönhetően és az archeogenetikai kutatócsoport egyik legnagyobb sikereként számon tartott, jelenleg publikálás alatt lévő eredménye nyomán a kifejlesztett algoritmus egyedüli programként teszi lehetővé a pontos távolabbi rokonság becslését.

KÜLDETÉSÜNK: A MAGYAR TÖRTÉNELEM PÁRATLANUL DICSŐSÉGES KORSZAKÁT MEGISMERTETNI A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNNYEL

A Magyarságkutató Intézet eredményei nemzetközi színtéren is elérhetővé válnak olyan munkáink által, mint a „Királyok és Szentek. Az Árpádok kora” című, a kiállítással azonos címet viselő kísérőkötet, amely a magyar történelem közvetítésében jelentkező sok évtizedes lemaradásunkat pótolja. Feladatunk ezeket az eredményeket minél nagyobb példányszámban, a széles közönség elé tárni, hogy a nemzetközi közvélemény is megismerhesse a magyarság történelmének e páratlanul gazdag korszakát.  A korabeli Európa egyik legerősebb és legdinamikusabb dinasztiája volt ugyanis a Szent Királyok nemzetsége, súlyát, erejét pedig a Turul-dinasztia által megteremtett uralkodói hatalom, kultúra, eszmeiség adta meg. 

A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET VILÁGSZÍNVONALÚ EREDMÉNYEI ERŐSÍTIK A MAGYAR ÖNTUDATOT

Főigazgatónk a világ legmagasabb színvonalát jelentő nemzetközi szakpublikáció kapcsán a tudománydiplomácia jelentőségére is kitért: a Heliyon szakfolyóiratban megjelent kutatás nyitott formában, mindenki számára elérhető. Hozzátette: Böjte Csaba heroikus nemzeti missziója mellett a Szent László Alapítványon keresztül közös feltárásokban veszünk részt; emellett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár meghívására a Magyar Diaszpóra Tanácson is bemutatkozhatott Intézetünk, amely a 2022-es év legnagyobb – száz helyszín részvételével megtartott – diaszpóra rendezvényén is képviseltette magát. Nekik is köszönetet mondva külön kiemelte Szörényi Leventének a napokban elhangzott elismerő – A pozsonyi csata című filmünket támogató –, a magyarság világraszóló diadaláról közzétett gondolatait. 

Mindennek jelentősége pedig abban áll, hogy a magyar öntudat megerősítése ne csak szavakban, szólamok szintjén valósuljon meg: tudományos eredményeink erősítik a magyar öntudatot, kutatásaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a világban megtudják, milyen rendkívüli múlttal rendelkező nemzet vagyunk.