Székelykeresztúr viharos XX. századi történelméről beszélgetett a Kossuth Rádió „Az Este – házigazda” című műsorában Babucs Zoltán hadtörténész és Kása Csaba, a Történeti Kutatóközpont munkatársa. 

A Székelyföld legnyugatibb, színmagyar kisvárosára 1916 őszén zúdult a betörő román hadsereg.

Keresztúr a történelem sodrában

A korábbi szövetségesek Erdélyre támadó több, mint tízszeres túlerejével szemben nem bírt a mindössze 30 000 osztrák-magyar katona, ezért a hatóságok elrendelték Székelyföld egy részének kiürítését. A mintegy 260 000 ember az egyetlen szabadon útvonalon, Székelyudvarhely-Székelykeresztúr-Segesvár irányba menekülhetett.
„Az erkölcs diadalt aratott a szélsőségek által felszított lázadás felett” – idézte a Székelyföldön is teret nyert őszirózsás forradalom kapcsán Orbán János egykori katolikus plébánost Kása Csaba kutatónk.

Károlyi Mihály történelmi szerepéről szólva történészeink hangsúlyozták: a belgrádi katonai konvencióval a Károlyi-kormány a hatályban lévő, a Szent Istváni határokat garantáló padovai fegyverszünet rendelkezéseinél lényegesen rosszabb feltételeket vállalva ásta meg a történelmi Magyarország sírját. 
Ezt a helyzetet kihasználva Románia az antant szövetséges erejeként szállhatta meg a demilitarizált övezetet, 1918. decemberében pedig annak részeként pedig a Nyikó-menti Székelykeresztúrt.