A költőóriás sírját a mai napig nem találták meg. Babucs Zoltán hadtörténész és Varga Gergely tudományos munkatársunk (...)

(...) a kétszeres túlerő ellen vívott segesvári csatáról és Petőfi Sándor azonosításának lehetőségéről az M2 Petőfi TV  „Nézzünk szét!” című műsorában

Petőfi Sándor eltűnésének rejtélye máig nem oldódott meg. Bár számos feltevés és mítosz létezik, tetemét nem azonosították a segesvári csatatéren, ezért felvetődik annak lehetősége is, hogy hadifogságba került. A magyar történettudomány és a nemzeti emlékezet úgy tartja számon, hogy nemzeti hősünk a harc mezején esett el 1849. július 31-én– mondta el Babucs Zoltán vezető kutatónk. 

Varga Gergely, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa rávilágított: az archeogenetika tudománya több tízezer évvel ezelőtti csontmaradványokat is nagy biztonsággal vizsgál. A legjobb minőségben és mennyiségben a koponyában található ún. sziklacsontban őrződik meg a DNS. Azonosítatlan maradványról akkor lehet eldönteni, hogy Petőfi Sándoré-e, ha vannak olyan közeli rokonok, akiknek a maradványai biztosan ismertek. Ekkor a DNS alapján meghatározható, hogy a vizsgált maradvány valóban Petőfi Sándorhoz tartozik-e.

Odáig azonban csak azt tudhatjuk minden kétséget kizáróan: Petőfi Sándort utoljára Fehéregyházán látták a visszavonuló tömegben. Nemzeti költőnket a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált Ispánkút közelében érhették utol az orosz ulánusok.