A tatárdúlás korszakáról szóló "1242 - A Nyugat kapujában” című új magyar mozifilm producere, Sipos Kornél és történész szakértői, Makoldi Miklós és Hidán Csaba az M5 TV csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorában.

A birtokadományozási politikát ellenző IV. Béla trónra lépésekor hozzálátott a királyi hatalom megszilárdításához. Ennek jegyében 1239-ben örömmel fogadta be az országba bebocsáttatást kérő kunokat. 

1241-ben a betelepülőkkel állandóvá váló összeütközések után a nemesek a tatárokkal való együttműködéssel vádolták meg és megölték Kötöny, kun vezért. A kun törzsek válaszképp az országot végigfosztogatva vonultak ki a Magyar Királyság területéről akkor, amikor a hódító tatár hadak már a hazánk határainál álltak. Evvel pedig végképp elkerülhetetlenné vált a mongol győzelem és Magyarország addigi legnagyobb katonai veresége. 

HIÁNYPÓTLÓ TÖRTÉNELMI FILM, AMELY A KUDARCAINKBAN MUTATJA FEL SIKEREINKET

Sipos Kornél producer Horváth Szilárd kérdésére válaszolva elmondta: Obrusánszky Borbála mongóliai nagykövetasszony, történész, régész és kelet-kutató pártfogásával és hathatós támogatásával valósulhat meg a XIII. századi sorsfordító időket feldolgozó nagyszabású történelmi kalandfilm. A mongol és a magyar nemzet történelmi kapcsolódását filmvászonra vivő „1242-A Nyugat kapujában” világsztárok közreműködésével mutatja be a Belső-Ázsiából nyugat felé terjeszkedő törzsek kíméletlen pusztítását. A neves szereplőgárdát felvonultató fikció a nagykán halálhírét hozó futár megérkezésétől Batu kán döntéséig eltelő 72 órának az eseményeit dolgozza fel. 

SZÁMOTTEVŐ MAGYAR ELLENÁLLÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Makoldi Miklós Zsombor, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a régészet új kutatási eredményei, mint a Magyarságkutató Intézet támogatásával tavalyi évben megvalósult Tázlár-Templomhegyen feltárt hármas körárokrendszer nyomán elmondhatjuk: az Alföldön és az egész ország területén komoly ellenállással találták szembe maguk a hódítók, nem érte annyira felkészületlenül az országot a támadás, mint azt korábban hittük. Régészetileg alátámasztott történelmi tény, hogy 1241-ben a Dunánál sikerült megállítani a tatár hadakat. Igazgatónk hozzátette, hogy Obrusánszky Borbála nagykövetasszony kutatásai alapján tudjuk: az Ögödej mongol nagykán halálhírét hozó hírvivő az országba sem ért el a tatár seregek visszafordulásakor. A mongolok nagy veszteségeket szenvedve vonták vissza hadseregüket azt követően, hogy villámháborús elképzeléseiket feladni kényszerültek a figyelemre méltó magyar ellenállás miatt. 

Hidán Csaba László vezető kutatónk elmondta: a magyar seregek vereséget szenvednek Muhinál, de az nem volt olyan mértékű, hogy 1242 tavaszán ne tudtak volna három vármegyét és hatvan várat visszafoglalni az országot megtámadó, IV. Béla királyt kirabló és megzsaroló II. Frigyes osztrák hercegtől. Az emberigényes ostrom nem sikerült volna, ha korábbi ismereteink szerint a hadsereg nagy része odaveszik Muhinál. Ezek mellett keleti források rámutatnak a mongol hadseregben már a hadjárat kezdetén meglévő egyenetlenségre, a Batu kán és hadvezérei közt húzódó, a filmben is bemutatott ellentétekre. Hidán Csaba rámutatott: mind Batu kán, mind IV. Béla változtatott korábbi politikáján és ennek köszönhetően sikeres uralkodóvá válnak a magyarországi nagy háborút követően. A tatárjárást követően Béla király jól átgondolt, mindenre kiterjedő védelmi politikáját jelzi, hogy nagyobb kővárak építésének feltételéhez kötötte a birtokadományozást, és visszahívta a kunokat az országba. 

CSATAJELENETEK, PÁRBAJOK, SZERELMI SZÁL

A visegrádi fellegvár és a bélapátfalvi ciszterci apátság is forgatási helyszíne a nemzetközi koprodukcióban, magyar-mongol-angol-ausztrál együttműködésben készülő, Esztergom ostromát Batu kán és Eusebius esztergomi kanonok főszereplésével bemutató mozifilmnek – mondta el Sipos Kornél. A műsor meghívott vendégei hangsúlyozták: a magyar filmipar képessé vált arra, hogy magyar alkotókkal és szakemberekkel, magyar stábbal, világszínvonalú filmmel lépjen ki a filmes világpiacra. 

A várhatóan jövő év végén mozikba kerülő, a Magyarságkutató Intézet együttműködésével készülő film legnagyobb jelentősége pedig az, hogy a mi történeteinket végre mi magunk meséljük el – nyomatékosította Makoldi Miklós régészigazgató.