A Peer-kódex egyike a késő középkorból fennmaradt, közel ötven magyar nyelvű, kézzel írt könyvnek. A kódex nehezen vészelte át az évszázadokat: több lap és egy terjedelmesebb rész is kiszakadt belőle. A kötet elején a szerző a kódex keletkezése és története körüli számos tisztázatlan kérdésre keresi a választ, a második részben pedig a két fél egyesítése utáni szövegrészek kaptak helyet.

A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek című kötetet bemutatja Dr. Fehér Bence, MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpont, igazgató, a kötet szerzője és Sipos László, a Rovás Alapítvány elnöke. 

A „Keleti Frank Évkönyvek”-ként is emlegetett Annales Fuldenses megjelenése után kézenfekvő lépés a „Nyugati Frank Évkönyvek”, azaz az Annales Regni Francorum magyar nyelven való közreadása. Bár ez a krónika a honfoglalás korának vizsgálata szempontjából nézve kevesebb elsődleges, a honfoglaláskori magyarság szempontjából érdekes információt közöl, mint a Fuldai, mégis, a Frank Birodalom kialakulásáról ez a legfontosabb kútfő, s magyar nyelvű tolmácsolása régi adósság a történettudomány felé.

A Fuldai évkönyvet bemutatja: Dr. Fehér Bence a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpont, igazgatója, a kötet szakmai lektora és Darvas Mátyás Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpont, ügyvivő szakértője, a kötet fordítója.

A magyarok temetője, Ó-Románia című kötetet bemutatja Dr. Makkai Béla Károlyi Gáspár Református Egyetem, egyetemi docense, a könyv szerzője, és Dr. Seres Attila a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, főmunkatársa, a kötet szakmai lektora. 

A Mesés kémjátszmák kötetből kiderül: Hogyan épült ki az a vadkapitalista gazdasági hálózat, amely a hetvenes évekre átvette a kezdeményezést a pártállami hierarchiától, hozzájárult hazánk kirablásához és eladósításához?

A kötetet bemutatja: Dr. Zelliger Erzsébet ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, nyugalmazott egyetemi docens, szerző, szerkesztő és Dr. Hosszú Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, egyetemi docens, szerző

„Tudatosítanunk kell: Magyarország az Árpád-korban számos területen élenjáró volt, a magyar kulturális örökség pedig hatalmas. A mi feladatunk jobban megismerni és birtokba venni ezt, hogy minél inkább büszkék lehessünk rá.” Intézetünk Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, Németh Zsolt honlapunkon elérhető és letölthető A fény útján – Tanulmányok Árpád-kori templomainkról címet viselő kötetét Ringer István, a Régészeti Kutatóközpont munkatársa, a kiadvány két tanulmányának lektora méltatta és mutatta be.

Egy megrázó XX. századi magyar sorsot tár elénk a keretes szerkezetű Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója című kötet. A naplóíró festőművész tartalékos tiszt a magyarországi hadszíntér plasztikus leírásán túl látleletet ad az amerikai hadifogság mindennapjai mellett arról a kínzó dilemmáról is, hogy az örök emigrációt vagy a megszállt szülőföldre való hazatérést válassza-e.