Tanulmány: itt

Szerző

Bodó Márton

Cím

Térképek népe, avagy Magyarország-kép a franciaországi iskolai történelemtankönyvekben

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.335

Absztrakt

A történelemtankönyvek a jelen közvélemény nézőpontjából és a francia identitást képző értékek felől értelmezik más országok történelmét. Kronologikus rendben, de tematikus fókuszokkal ragadnak ki néhány eseményt az ókortól napjainkig. Magyarország ritkán kap szerepet, mai súlyához képest viszont karakteresen megjelenik. Statisztikailag leginkább térképeken sokszor hibásan és nem az adott korban betöltött súlyának megfelelően szerepel. A tankönyvi térképek Bécstől keletre többnyire nem rajzolják meg Európát. Elsősorban Nyugat-Európa történeti eseményei kerülnek megjelenítésre. Különböző európai tendenciák példájaként jelenik meg a magyar történelem. A kalandozások az arab, normann betörésekkel együtt értelmezés nélkül, egyoldalúan; a török elleni harcok említés szintjén, míg 1848/49 pozitívan, a francia forradalmi eszmék örököseként – de mindez már a kiegyezés és főleg az I. világháború tükrében a nemzetiségi kérdés felől kerül bemutatásra. A kiegyezést tárgyalják sokszor a legrészletesebben. Trianon ritkán, de ma már árnyaltan, míg 1956 (ha bemutatásra kerül) a szabadságszerető magyarság képét erősíti. A rendszerváltás és a 2004-es közép-kelet-európai régió uniós csatlakozása pozitív hatást gyakorolt Magyarország történelemtankönyvi megjelenítésére. Az említett korszakok kapcsán esettanulmány szintű szereplője lett Magyarország ismét a történelemtankönyveknek. A politológiai szakirányú tankönyvek foglalkoznak a 2010 utáni Magyarországgal is a migrációs hullám kapcsán elemzés szintjén, és a demokratikus deficittel küzdő országok közé sorolják Magyarországot.

Kulcsszavak

1848/49, 1956, 2004, Trianon, Kelet-Közép-Európa, szabadság.