Magyarország, a magyarság 19. századi képe Franciaországban

Tanulmány: itt

Szerző

Majoros István

Cím

Magyarország, a magyarság 19. századi képe Franciaországban

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.171

Absztrakt

A tanulmány először Szemere Bertalan útikönyvét mutatja be, amelyből megtudjuk, milyennek látta a külföld Magyarországot a 19. század harmincas éveiben. Szemere döbbenten tapasztalta, hogy a franciák milyen keveset tudnak hazájáról, s az a kevés is téves. A szerző ezt követően újságcikkeket, regényeket, verseket, történeti munkákat használ, hogy bemutassa a franciák Magyarország képét a 19. század különböző időszakaiban. A legtöbb információ az 1848-1849-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban jelent meg hazánkról, s a francia liberálisok álltak a magyar ügy mellé. Sokat írtak Kossuth Lajosról és Petőfi Sándorról. Negatív nézeteket is bemutat a tanulmány, főleg a Le Corsaire című lap véleményét. A szerző szerint a németek magyar gyűlölete tükröződik az újságban. A tanulmány ezután bemutatja a magyar-francia kapcsolatok aranykorát az 1879 és 1889 közötti tíz esztendőben. Francia küldöttség volt Magyarországon és két magyar delegáció járt Franciaországban. Könyvek, cikkek jelentek meg a magyarságról, amelyek a cigányromantika hatását mutatják. A szerző megmagyarázza, hogy a magyarbarát franciák miért pártolnak el tőlünk és miért szimpatizáltak a szlávokkal. Összegzésképpen a tanulmány megállapítja, hogy a 19. században sok információ jelent meg Magyarországról, ennek ellenére az átlag francia keveset tud rólunk. Ismeretlenségünk okait magunkban kell keresnünk.

Kulcsszavak

image-kutatás, Szemere Bertalan, Sobri a betyár, Le Corsaire, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, cigányromantika, aranykor, Mme Adam, Coppée, Tissot, Nikolaus Lenau, Liszt Ferenc, szlávok.