A magyarságkép ezer éve

Tanulmány: itt

Szerző

Szávai János

Cím

A magyarságkép ezer éve

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.13

Absztrakt

A magyarságkép minősége mindig fontos szerepet játszott az ország sorsának alakulásában. Ezer éves történelmünk során ez a kép két szélsőség közt váltakozott, az egyik szerint a magyarok barbárok, a másik szerint Magyarország a kereszténység védőpajzsa. A 19. század végén, a 20. század elején kialakuló negatív kép egyenes úton vezetett Trianonhoz. Az 1956-os forradalom, majd az 1989-1990-es rendszerváltozás ismét a pozitív képet teszi dominánssá. Az 1992-ben Párizsban aláírt Barátsági és Együttműködési Szerződés, az első a két nemzet történetében, azt az új helyzetet rögzíti, amely a francia kisantant-politika feladását és Magyarország felértékelését foglalja keretbe.

Kulcsszavak

dinasztikus házasságok, keresztes hadjáratok, Sorbonne, Mohács, Napóleon, III. Napóleon, Kiegyezés, frankhamisítás, Balatonboglár, forradalom, győri csata, Batsányi, Kossuth, Trianon, Illyés Gyula, Mitterrand, Antall József