A magyar történeti emlékezet az Andrássy szobor 1906. évi avatásának tükrében

Tanulmány: itt

Szerző

Ligeti Dávid

Cím

A magyar történeti emlékezet az Andrássy szobor 1906. évi avatásának tükrében

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.DKE.2022.133

Absztrakt

Tanulmányomban gróf Andrássy Gyula lovasszobrának létrehozásán keresztül mutatom be a dualista Magyarország történeti emlékezetének főbb aspektusait. Az emlékmű tervezésétől (1890) az avatásig tizenhat év telt el. A szobor 1906. évi átadása ezen esztendő kiemelkedő kulturális eseménye volt, jóllehet ebben az évben került sor Rákóczi hamvainak kassai újratemetésére, valamint a budai Várban Szent István lovasszobrának felavatására is. E három esemény a második Wekerle-kormány legjelentősebb kulturális eseményeit jelentette, egyben a koalíciós kabinet számára is meghatározó fontossággal bírt, mivel az 1905. évi belpolitikai válság végét jól lehetett e módon demonstrálni. Andrássy szobrának avatását maga az uralkodó, Ferenc József végezte. Az emlékműről szóló viták jó alkalmat kínálnak arra, hogy Andrássy korabeli megítélését, szerepét árnyalhassuk és a dualizmus egyik legjelentősebb magyar politikusának helyét és jelentőségét meghatározzuk. A tanulmányban korabeli cikkek, visszaemlékezések révén mutatom be a magyar történeti emlékezet alakulását.

Kulcsszavak

Andrássy Gyula, Osztrák–Magyar Monarchia, lovasszobor, I. Ferenc József, Wekerle Sándor, Mikszáth Kálmán, történeti emlékezet