A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig
A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig című közös szervezésben megvalósuló konferenciát Szadai Károly, a Médiatanács tagja köszöntötte.
A média és az állambiztonság kapcsolatát, a cenzúra mindennapi működését, az ellenzéki sajtó szerepét is tárgyaló előadássorozat létrejötte kapcsán köszönetét és nagyrabecsülését fejezte ki a Magyarságkutató Intézetben folyó munkáért, és a Történeti Kutatóközpont Horváth János Kutatócsoportja vezetőjének, Borvendég Zsuzsannának.
![](/assets/articles/2023/01/324099440_8565486846855439_1888811900083831055_n.jpg)
Ezt követően Horváth-Lugossy Gábor főigazgató köszöntőjét Vizi László Tamás olvasta fel. Főigazgatónk levelében kiemelte: legfőbb küldetésünk, hogy népünk eredetének és történetének feltárásával erősítsük a magyarságtudatot. Ezt szolgálják Borvendég Zsuzsanna tabudöntögető kutatásai is, amely munkák immár angol nyelven is elérhetőek a szélesebb nemzetközi közvélemény számára.
![](/assets/articles/2023/01/324195621_943520947072350_7814241721298574261_n.jpg)
Horváth-Lugossy Gábor kiemelte: az 1945 után kezdődő kommunista időszak több kárt okozott a nemzeti önértékelésünkben, mint a török és labanc megszállás évszázadai együttvéve. A tudatos nemzetpusztítás és identitásrombolás elsősorban ideológiai síkon történt, amelyben a hatalmat feltétlen kiszolgáló propagandagépezet volt a legütőképesebb fegyver. Rámutatott: Intézetünk küldetésével megegyező törekvés a hatalmat kiszolgáló sajtómunkások nemzetromboló szerepének, illetve azoknak a szellemi műhelyeknek a bemutatása, amelyek autonóm gondolkodásukat és magyarságukat a diktatúrában is megőrizték.
![](/assets/articles/2023/01/324189536_638858868012628_461736029318809031_n.jpg)
A konferencia első paneljében Máthé Áron „Születéstörténet. A Szabad Nép metamorfózisa, a Népszabadság létrejötte, avagy a „világ proletárjaiból” a „globális középosztályig” tartó út kezdete” című előadását hallgathatta meg a konferencia közönsége. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese Fekete István Zsellérek című regényéből idézve „Minket nem a kard, a puska, az ágyú győzött le, hanem a sok kis ólombetű” mutatta be a legsötétebb diktatúra szócsövének, a Szabad Népnek átlényegülését, amely során a Kádár-féle diktatúra vezető lapja a folytonosságot és a szakítást egyaránt jelképező Népszabadság címet kapta.
![](/assets/articles/2023/01/325907653_3454558738200332_4430197598813056948_n.jpg)
Kása Csaba, Intézetünk Történeti Kutatóközpontjának munkatársa „Aki még a születésnapjáról is hazudott. Adalékok Boldizsár Iván pályafutásához” című előadásában a mélyen vallásos katolikus költőként induló, később a Harmadik Birodalom csodálójaként feltűnt, majd falukutatóból Rákosi államtitkárává lett, 1988-ban pedig már a demokratikus ellenzék irányába tapogatózó, a kor sztárújságírójának számító műfordító, szerkesztő pálfordulásait, elvtelenségét és opportunizmusát mutatta be.
![](/assets/articles/2023/01/324266162_750058206128671_2999138434461896909_n.jpg)
Mező Gábor újságíró, kutató Vásárhelyi Miklós, Erdős Péter és Gimes Miklós tevékenységét mutatta be „Propagandistákból „nagyimrések”. Vásárhelyi Miklósék története” című előadásában. A gyűlöletkeltő és uszító sajtómunkások, a diktatúra kitervelői, kiszolgálói, és az ÁVH-val rendszerszinten is együttműködő későbbi „nagyimrések”, „mártírok” kevésbé ismert szerepét tárta a közönség elé.
![](/assets/articles/2023/01/324192540_939301140565759_6901038095314547863_n.jpg)
Soós Mihály levéltáros-történész , az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója „Zengődi” és „Aliszka”. Egy meghiúsult és egy félig sikeres beszervezés tanulságai” című előadásában két televíziós újságíró: Elek János és Baló György ügynöki beszervezésének a folyamatát kísérte végig. Az előadó a két ügy önmagán túlmutató tanulságainak megfogalmazására is kísérletet tett. Rámutatott: a Kádár-rendszer hírszerző szervei céljaik elérése érdekében kiemelt szerepet tulajdonítottak a sajtómunkások beszervezésének, akik aztán az internacionalizmus jegyében szolgálták ki a hatalmat, asszisztáltak a nemzeti érzés elfojtásához és a magyarságtudat eredendő bűnné nyilvánításához.