A konferencia rendhagyó módon a keleti határszélről bejelentkező Iszák Tibor, sonkádi polgármester videóüzenetével folytatódott. A szamosközi település elöljárója Dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselőjének nevében is elmondta: 

AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ KEZDETE ÓTA RENDKÍVÜLI NEHÉZSÉGEKKEL KELLETT MEGBIRKÓZNIA A KÖRNYEZŐ FALVAKNAK. 

A Záhonytól Tiszabecsig húzódó határszakasz mentén helytálló községek elsősorban a menekültek fogadásával, ellátásával vették ki részük az embert próbáló munkából, melyben mind a szatmári régió, mind Magyarország egyaránt példát mutatott önzetlenségből és emberségből.

Prof. Dr. Veszprémy László „A nyugati határvédelem megszületése a XI. században” című előadásában elhangzott: 

A MAGYAR KIRÁLYSÁG HATÁRVÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBE VEZETŐ KÉT LEGFONTOSABB BEJÁRATI ZÓNA, A DUNA MENTÉN VEZETŐ PÁNEURÓPAI ÚTVONAL NYUGATI ÉS DÉLI KAPUJÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE KONCENTRÁLT, 

egyfelől a Német-római Császárság, és a Bizánci, majd Oszmán Birodalom ellenében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója rávilágított: a nyugat-dunántúli sáncok és sáncvárak hatalmas földmunkával és stratégiai jártassággal kiépített, a X. században megkezdett rendszere a XI. század közepére bizonyosan kiépült, a korabeli védekező hadműveletekben bizonyítottan szerephez jutott, és kiemelkedő jelentőséget kapott a század magyar katonai sikereiben.

Hidán Csaba „Felderítők, határőrök a magyar középkorban” című előadásában a magyar határvédelem korabeli sajátosságait néhány sikeres hadjáraton keresztül mutatta be. Vezető kutatónk elmondta: a gyepű sztyeppei örökség volt a magyar határvédelemben, valamint katonailag kiváltságolt népelemek és körzetek létesítését is jelentette. Kiemelte: 

SZINTÉN KÖZÉP-ÁZSIAI ÖRÖKSÉGÜNK AZ AKTÍV FELDERÍTÉS A KÉSŐBBI ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON.

Teiszler Éva, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa "Mi a király dolga? - Határvédelem és eszmetörténet" című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az eszmetörténeti vizsgálódásoknak a hadtörténeti kutatásokban is létjogosultsága van. Több olyan eszme alakult ki ugyanis már a középkorban, amely meghatározta, meghatározhatta a korabeli embernek az ország határairól és azok védelméről való gondolkodását. 

Juhász Péter, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa „Amikor a gyepűk születtek - Határvédelem Anonymusnál” című előadásában a Gesta Hungarorum határvédelemmel kapcsolatos részleteit mutatta be. Részletesen ismertette az Árpád-kori magyar gyepűrendszer elemeinek, a külső betörések ellen létesített torlaszok (obstaculum, clausura), határvárak, és a határátkelőhelyként szolgáló kapuk említését. Beszélt a nyugati határ védelmére letelepített besenyők szerepéről, és a középkori krónikában említett XI–XII. századi magyar határvédelmi létesítményekről.

A teljes konferencia itt érhető el:
https://fb.watch/irP3Wv3zm4/?mibextid=2Rb1fB