Sashalmi-Fekete Tamás, Történeti Kutatóközpontunk munkatársa a gyimesi ezeréves határról bejelentkezve kapcsolódott a konferencia előadásainak sorába.

Már az Árpádok idején meghatározó jelentőséggel bíró ellenőrző pont katonai és gazdasági szerepét hangsúlyozva vezető kutatónk kiemelte: az ezeréves magyar határ a keletről betörő ellenséget (úzokat, kunokat, tatárokat, törököket, a szövetségeseit orvul hátba támadó románokat és a hazánkra hatalmas túlerővel zúduló szovjeteket) igyekezett feltartóztatni és megállítani.

Történész kutatónk emlékeztetett arra, hogy a magyar határvédelem sosem állt meg a Kárpátoknál, uralkodóink már az Árpád-kortól kezdve – dinasztikus kapcsolataikat is felhasználva – tudatosan törekedtek szövetségi kapcsolatrendszer kiépítésére és megerősítésére a környező fejedelemségekkel.

Kordé Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) docensének előadása a középkori székelység és a határőrzés kapcsolatát tekintette át. A székelyek határőri eredeztetésével kapcsolatos elmélet bírálatát követően azoknak az elképzeléseknek a tarthatatlanságát is igyekezett kimutatni, amelyek szinte minden ilyen irányú tevékenységet elvitatnak a székelyektől, akikről a szerző – a mérvadó kutatás nagyobb részével egyetértésben – úgy látja, hogy a katonai és a határőri kötelezettségeknek egyaránt eleget tettek.

Lázár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója előadásában az erdélyi határőrvidék megszervezésének legfőbb okaként a Monarchia katonai erejének növelését jelölte meg, kitérve a közegészségügyi (vesztegzárak) közbiztonsági (tiltott népmozgások megakadályozása) és pénzügyőri szempontokra is. A Hadtörténeti Kutató Osztály osztályvezetője a madéfalvi vérengzés előzményeit is bemutatva elmondta: a határőrség megszervezésével megbízott, Erdély katonai és polgári kormányzóvá kinevezett Adolf Nicolaus von Buccow táborszernagy leváltását követően a helyébe lépő Siskovics József altábornagy parancsára a székely ezredek erőszakos felállításának ellenálló felcsíki és háromszéki, mintegy kétszáz székelyt 1764. január 7-én Madéfalván lemászárolták. A vérfürdő megtörte a székelyek ellenállását, a határőrezredek felállítása pedig még a Siculicidiumnak nevezett székelyírtás évében befejeződött.

Csikány Tamás dandártábornok a „A székely határőrök az utolsó török háborúban” címmel tartotta meg előadását. A határőrök szolgálati kötelességeinek és a székely határőr jogainak ismertetését követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese részletezte II. József császár az orosz cárral együtt indított utolsó török háborúját, kitérve az erdélyi hadtest feladatának (a Tölgyes-, a Gyimesi-, Ojtozi-, Bodza-, Ósánc, Tömösi-, a Törcsvári-, a Vöröstoronyi és a Vulkán-szorosok védelme, illetve előrenyomulás Havasalföldre az Al-Dunáig, Bukarest elfoglalása) ismertetésére is.

“A gyepűtől a biztonsági határzárig” tudományos konferencia részletei sajtóanyagai: 

A konferencia videón (egyben)

Kossuth Rádió - MIT TANULHATUNK HONALAPÍTÓ ŐSEINKTŐL A HATÁRVÉDELEMRŐL?

Képes beszámoló III. rész

Képes beszámoló II. rész

Képes beszámoló I. rész:

M5 TV -Agenda, interjú Vizi László Tamással a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesével:

Bakondi György tábornok úr interjú a Magyar Nemzetben a határvédelemről