Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója „Nem! Nem? Soha? Határ- és országvédelem (1918–1921)” című előadásában elmondta:

a Nagy Háború végén Magyarország visszanyerte függetlenségét, ám a forradalmi métely időszakában, hadseregét szétverve, önfeladó módon képtelen volt arra, hogy a területrabló szomszéd államokkal szemben fegyveresen fellépjen. 

A cseh–magyar és a román–magyar háború során a tanácskommün egyetlen sikeres tevékenysége volt felvidéki hadjárata, ám eredményeit nemzetközi elismertetése reményében feladta. Erre a Vörös Hadsereg felbomlott, és a román ellentámadás a kommün bukását okozta. A Nemzeti Hadsereg a rendcsinálás mellett birtokba vette a megszállók által kiürített országrészeket, és Trianon árnyékában revíziós terveket kovácsolt. A honmentés egyedül Ausztriával szemben ért el eredményeket Nyugat-Magyarországon.

Ravasz István alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója előadásában bemutatta a történelmi Magyarország keleti határtérségében kiépített műszaki erődítéseket és az ott disz-lokált alakulatokat (honvédeket és székely határőröket egyaránt), majd a front belépését Magyarország korabeli területére, kitérve a román átállás következményeire. Felvázolta az erdélyi és az azokkal összefüggő kelet-magyarországi hadműveleteket, a hadműveleti elképzelésektől a harcokon át azok végkifejletéig. Ezeken belül kiemelte az újonnan felállított magyar 2. hadsereg támadását a dél-erdélyi hegyi átjárók lezárására, valamint a tordai csata jelentőségét.

Sallai János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanára „Határőrizet-határvédelem az osztrák magyar határon az aknamező lerakásától, az Elektromos Jelzőrendszer felszedésig” címmel megtartott előadásában rámutatott a második világháború után megváltozott nemzetközi helyzet következtében kialakított osztrák-magyar határőrizet sajátosságaira. Ennek főbb állomásai voltak az 1948-49-es időszak, az aknazár lerakása, határövezet létrehozása, majd az aknazár felszedése és az 1956-os forradalom után újbóli lerakása. Az előadás második részében az aknazárat felváltó Elektromos Jelzőrendszerrel megvalósított határőrizetet, annak sajátosságait és 1989-ben való felszedését illusztrálta a Rendészetelméleti és -történeti Tanszék tanszékvezetője.

A Magyarságkutató Intézet „Gyepűtől a biztonsági határzárig” című tudományos konferenciája Mihálffy Bélanak a magyar-szerb határról történő bejelentkezésével zárult. Országgyűlési képviselő úr a Röszkétől-Ásotthalomig terjedő, a keletről jövő agresszív nyomásnak kitett déli határszakasz és migrációs nyomás vonatkozásában elmondta: Magyarország kormánya elkötelezett határaink védelmében, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a határzárként működő kerítés minél tovább kitartson. Köszönetét fejezte ki a határt és a határmenti lakosságot védelmező rendőröknek, határvadászoknak, katonáknak, polgár-, és mezőőröknek, hangsúlyozva, hogy az ő szolgálatuknak is köszönhetően, – ahogy a történelem során számtalanszor – védjük Európa külső határait és magyar hazánkat.

Tudományos konferenciánk zárásaképp Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a magyar nemzet Kárpát-medencei megmaradásának erkölcsi imperatívuszával búcsúzott a hallgatóságtól, emlékeztetve arra a sokszáz éves hatalmas teljesítményre, és azokra a határt védő magyar katonákra és civilekre, akik nap nap után becsülettel teljesítik felvállalt nemzetvédő szolgálatukat.

“A gyepűtől a biztonsági határzárig” tudományos konferencia részletei sajtóanyagai: 

A konferencia videón (egyben)

Kossuth Rádió - MIT TANULHATUNK HONALAPÍTÓ ŐSEINKTŐL A HATÁRVÉDELEMRŐL?

Képes beszámoló IV. rész

Képes beszámoló III. rész

Képes beszámoló II. rész

Képes beszámoló I. rész

M5 TV -Agenda, interjú Vizi László Tamással a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesével:

Bakondi György tábornok úr interjú a Magyar Nemzetben a határvédelemről