Illik Péter, Intézetünk Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa (...)

(...) „A kora újkori magyar határvidék: analógiák és unikalitás” című előadásában a kora újkori magyar határvidéket helyezte el térben és időben, valamint elsősorban életmódtörténeti szempontból az oszmán-török kártételekre összpontosítva bemutatta a hódoltsági peremvidék működését és néhány jelenségét. Ezt a témát a kora újkori egyetemes kontextusba helyezte, szemléltetve néhány további XVI-XVII. századi határvidéket, amelyek részben hasonlóak voltak a hazaihoz. Végkövetkeztetésében arra jutott, hogy a magyar határvidék forrásadottságai egyediek, rengeteg forrás áll (például kártételi jegyzék) rendelkezésre, így tanulmányozása sokat adhat a nyugati határvidék (frontier) kutatásokhoz.

Bagi Zoltán Péter, Győr Megyei Jogú Város Levéltáranak igazgatója „Mit csinált a felső-magyarországi Feldobrist háromtől ötig?” címmel tartotta meg előadását. 
A népi romantika és a (történet)írói fantázia is a hadvezéreket vagy parancsnoklókat hősi pózban képzeli el és ábrázolja: szilaj lovukat hetykén megülve szablyával vagy pallossal a kezükben ontják az ellen vérét, vezetik harcra alárendeltjeiket. Valójában egy-egy tisztségviselő életének csak egy kis részét, mondhatni töredékét tette ki a hadakozás. Idejük jó részében rendkívül unalmasnak tűnő adminisztratív feladatokat kellett ellátniuk. Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója Ferdinand Graf von Hardegg mintegy éves szolgáltán keresztül mutatta be azt, mit is tett a felső-magyarországi Feldobrist a mindennapokban.

Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa előadásában a kanizsai főkapitányság történetét mutatta be. Ennek során ismertette, hogy Szigetvár eleste után miért pont Kanizsa lett az új központ, s hogyan került királyi kézbe, s miként sikerült nagy gyorsasággal megszervezni az új végvidéket. Kitért a kanizsai főkapitányok személyére, a vár átépítésének nehézségeire. Részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a kortársak hogyan vélekedtek Canissa stratégiai szerepéről. Előadása végén kiemelte, hogy a kanizsai főkapitányság az oszmánellenes védelem fontos pillére volt, s több mint három évtizedes fennállása a közép-európai keresztény összefogás maradandó példája.

Nagy-Luttenberger István, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Zachar József Kutatócsoport vezetője előadásában a kései rendiség időszakának (1711-1848) honvédelmét mutatta be. Az országgyűlés 1715. évi 8. törvénycikkel a császári (később császári-királyi) hadsereget beemelte a magyar honvédelmi szervezetbe, ennek fenntartásához hadiadóval járult hozzá, de fenntartotta a nemesi felkelést is. A hadkiegészítést az országgyűlés a rendi intézményrendszerre bízta. A rendszer hatékonyságát mutatja, hogy francia háborúkban a századfordulón legalább 600 ezer magyarországi katona harcolt, a nemesi felkelést a korszákban hat alkalommal hívták össze 30-40 ezer fős erővel.

A GYEPŰTŐL A BIZTONSÁGI HATÁRZÁRIG TUDOMÁNYOS KONFERENCIA részletei, beszámolói, sajtóanyagai: 

Képes beszámoló II. rész

Képes beszámoló I. rész

M5 beszámoló, interjú Vizi László Tamással a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesével

Bakondi György tábornok úr interjú a Magyar Nemzetben határvédelemről