Széljegyzetek téves eszmékről 1. - 2024. január 26.

1.1. A világ minden országában rendkívüli figyelemmel követik az eredetkutatást. Ez természetes, mert önazonosságunk alapvető tartópillére az, hogy kik vagyunk, honnan és kitől származunk, kik voltak a rokonaink, hogyan gondolkodtunk és viszonyultunk egymáshoz, a környező népekhez és az univerzumhoz, mikor miben hittünk, milyen volt az életformánk, nyelvünk, hagyományaink, hogyan alakult ki és fejlődött kultúránk, milyen államok, majd magyar államok között alakult és bontakozott ki a felsorolt magyar értékeink halmaza, a sajátunk, a mi legdrágább örökségünk. Hogyan gondolkodtak rólunk, milyennek láttak minket az elfogulatlan vagy érintett kortárs krónikások, más népek gyermekei. Miben volt igazuk, miben tévedtek? Milyen volt a hitvilágunk, hogyan láttuk az univerzumot? Hogyan vált kereszténnyé a Kárpát-medence és mikor? Ütköztek-e az ősi értékek a kereszténység értékeivel, vagy feloldódtak egymásban? Miben hasonlít Szent István keresztény, frank típusú állama a nyugati feudális keresztény birodalmakhoz, és milyen lényeges különbségek voltak? Hogyan alakult ki a magyar hadművészet. a magyar köznép és nagyhatalom, amely vérével és birodalmával védte Európát? Mi volt szakrális nagyfejedelmeink a Turul dinasztia küldetéstudata, hogyan valósították meg, hogyan vette át örökségüket, gondolkodásukat, hagyományaikat, államszervező elveiket és gyakorlatukat utódaik, Európa hősei, védői, legkiválóbb uralkodói, a Szent Királyok nemzetsége? Hogyan alakult ki és mit tartalmaz a Szent Korona Eszme a világon, világon egyedülálló nagy gondolat, a magyar állam és a történeti alkotmány alapja? Miért és hogyan jött létre az autonómiák halmazából erős magyar központi hatalom?

1.2. A kérdésekre a válasz nagyon összetett. A magyar emberek döntő többsége őszintén szeretné megismerni az elérhető legtöbbet és legigazabbat függetlenül attól, hol él a nagyvilágban. Van egy szűk réteg, ami szenvedélyesen támad mindent és mindenkit, aki akár tudományos tényekkel érvel, de nem felel meg a prekoncepcióknak, elvárásoknak, téves tájékoztatásnak, az ismeretek hiányából fakadó képzelgésnek. Ők a provokátorok. Jószándékú emberek gyakran nemzeti színekben fellépő dezinformátorok „érveit” ismételgetik, pedig a valót és az igazat keresik. Nem érzékelik, hogy ezzel a provokátorokat támogatják és nem tudják, hogy a szenvedély, a hangerő és a szélsőséges stílus nem helyettesíti az érveket és a tényeket. 

1.3. A magyar eredettel legalább nyolc tudományág foglalkozik. Mindegyik saját módszertannal, saját korlátai és hagyományai szerint. A kutatók egy része ragaszkodik ismeretei változatlanságához, egyre többen követik azonban a tudomány alaptörvényét, hogy az újabb ismeretek az ideológiai, politikai és anyagi függetlenség kikényszerítik az új értelmezést. Én a kutatók egyik legnagyobb erényének azt tartom, ha képes a tényeket elfogadni, és — akár a saját álláspontján — változtatni. Ez célszerű is, mert minden téves eszme az érvek és tények súlya alatt — bármilyen hosszú ideig létezett — elmúlik, csak a hiteltelenség emléke marad. Könnyen belátható, hogy nyolc tudományág eredményei egymást erősítik, magasabb minőséget képviselnek. Ha az eredmények egymásnak ellentmondanak, a kutatásokat folytatni kell.  Minden más téves.

1.4. A negyedik Orbán-kormány történelmi érdeme, hogy létrehozta a Magyarságkutató Intézetet, épületet, műszereket és finanszírozást biztosít. Élő tanúja vagyok, hogy a kormány semmiféle politikai elvárást nem fogalmazott meg, és semmiféle politikai nyomást nem fejtett ki. A kormány elvárása az volt, hogy a Magyarságkutató Intézet magas tudományos színvonalon és etikával a magyar identitás, elsősorban az eredet kérdéseivel foglalkozzon multidiszciplináris módszerrel. Az Intézet vezetősége biztosítsa a fentieket és működtesse az Intézetet (tudomány, szervezés, kommunikáció, gazdaság stb.) hitelesen. Ez részlegesen sikerült 2023. március 12. előtt, amit az új vezetés minden területen rendezett. Minden más kijelentés téves.

1.5. Az etnikai és nyelvi eredet ill. rokonság közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. A nyelv és az etnikum közötti összefüggés többféle lehet. Minden más állítás téves.

1.6. A magyar nyelv legalább háromezer éves (akár több) és stabil. A magyar nyelv eredetére több teória létezik, amelyek a valószínűség több-kevesebb alátámasztását hozzák fel. Minden más állítás téves.

1.7. Az Attila halálát követő polgárháború után a hunok tovább éltek és erős steppei államokat alapítottak, ill. más steppei államokba, birodalmakba (Avar Kaganátus, Bolgár Birodalom) integrálódtak. Álmos és Árpád népének honfoglalása előtt több hullámban érkeztek steppei rokon népek, akik a magyar etnogenezis részévé váltak. Minden más téves.

1.8. Álmos és Árpád magyarjainak honfoglalása előtt több hullámban érkeztek steppei rokon népek a Kárpát-medencébe (hunok, a „Var és Chunni népek” közé sorolt avarok, kutrigurok, szabirok, valamint onogur-bolgárok), akiknek leszármazottai a magyar etnogenezis részévé váltak. Minden más téves.