„A rovások megfejtése alapján feltételezzük, hogy az avarok vagy egy részük magyarul beszélő népesség lehetett – mondta Fehér Bence” A vasarnap.hu oldalán jelent meg Tóth Gábor Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjúja. A beszélgetés a nagy sajtóvisszhangot keltő avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatos kérdéseit járja körül.


„Fehér Bence írás- és ókortörténész, a Magyarságkutató Intézet Klasszikafilológiai Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, a legrégebbi magyar nyelvemléknek tartott Ómagyar Mária-siralomnál négyszáz évvel korábbi is létezik.” A Magyar Nemzet Lugas mellékletében Védőszellem címmel megjelent Gurzó Enikő Fehér Bencével a jánoshidai avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatban készített interjúja.


„Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe.” A vasarnap.hu Thury Györgyről, az egyik leghíresebb végvári vitézről, a kanizsai vár kapitányáról közölt beszélgetést Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársával.


„Magyar Világ 1938-1940" címmel sikeres kiállítás helyszíne volt hónapokon keresztül a fővárosi Nemzeti Múzeum. A kiállítás teljes anyaga most Veszprémbe, a Laczkó Dezső Múzeumba költözik, ahol október 21-től egészen jövő júniusig látható lesz.” A Demokratában jelent meg tudósítás a Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem szervezésében létrejött, a két világháború közti Magyarsország mindennapjait bemutató, „Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás Veszprémbe költözéséről.


Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola.


A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél. A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral. – számolt be róla a Magyar Nemzet.


Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.


Magyarország mongóliai nagykövetével, Obrusánszky Borbálával készült interjút közölt a Magyar Nemzet. Nagykövet asszony elismerően nyilatkozott a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Magyarságkutató Intézet által aláírt, több tudományterületre kiterjesztett együttműködési megállapodásról, és hangsúlyozta az Intézetünk jóvoltából hat évtized után idén júniusban újraindult belkh-i hun sír közös feltárási projektjének jelentőségét is.


A magyar őstörténet kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze (Belch, Mongólia)


Borvendég Zsuzsanna történésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársával „A gyilkosokról végre mondjuk ki, hogy bűnösök” címmel közölt interjút a vasárnap.hu oldal. „Még a legfőbb gyilkosokról sem sikerült kimondani, hogy bűnösök. Péter Gábor ágyban párnák közt halt meg. Biszku Bélának addig húzták-vonták a tárgyalását, hogy végül ne kelljen kimondani az ítéletet ellene. Az elszámoltatás és az igazságtétel elmaradása az igazi probléma, nem az ügynöklista hiánya.”