„Magyar Világ 1938-1940" címmel sikeres kiállítás helyszíne volt hónapokon keresztül a fővárosi Nemzeti Múzeum. A kiállítás teljes anyaga most Veszprémbe, a Laczkó Dezső Múzeumba költözik, ahol október 21-től egészen jövő júniusig látható lesz.” A Demokratában jelent meg tudósítás a Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem szervezésében létrejött, a két világháború közti Magyarsország mindennapjait bemutató, „Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás Veszprémbe költözéséről.


Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola.


A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél. A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral. – számolt be róla a Magyar Nemzet.


Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.


Magyarország mongóliai nagykövetével, Obrusánszky Borbálával készült interjút közölt a Magyar Nemzet. Nagykövet asszony elismerően nyilatkozott a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Magyarságkutató Intézet által aláírt, több tudományterületre kiterjesztett együttműködési megállapodásról, és hangsúlyozta az Intézetünk jóvoltából hat évtized után idén júniusban újraindult belkh-i hun sír közös feltárási projektjének jelentőségét is.


A magyar őstörténet kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze (Belch, Mongólia)


Borvendég Zsuzsanna történésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársával „A gyilkosokról végre mondjuk ki, hogy bűnösök” címmel közölt interjút a vasárnap.hu oldal. „Még a legfőbb gyilkosokról sem sikerült kimondani, hogy bűnösök. Péter Gábor ágyban párnák közt halt meg. Biszku Bélának addig húzták-vonták a tárgyalását, hogy végül ne kelljen kimondani az ítéletet ellene. Az elszámoltatás és az igazságtétel elmaradása az igazi probléma, nem az ügynöklista hiánya.”


„A Kolozsvárott tevékenykedő piarista szerzetes és akadémikus történész, Biró Vencel (1885–1962) Erdéllyel kapcsolatos, valamint gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti munkái jelentek meg egy kötetbe gyűjtve nemrégiben a Magyarságkutató Intézet gondozásában.


A délvidéki Magyar Szó internetes oldala A magyar nyelvjárások napjához kapcsolódó nyelvjárási pályázatról, tájnyelvről és identitásról képes interjút közölt Pomozi Péterrel, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével. Igazgatónk hangsúlyozta: A pályázat célja, hogy tudatosítsa: a nyelvjárás olyan nyelvi érték, mely veszélyben van, s ennek nyomán közös, Kárpát-medencei magyar értékteremtő munkára invitáljon.


A Magyarságkutató Intézet július végén Hunyadiak és Corvinok címmel a Szépművészeti Múzeum frissiben felújított Román Csarnokában rendezte meg a konferenciát, amely – a lényeget egyetlen mondatba sűrítve – Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Corvin János életét, uralkodását, működését ismertette és vitatta meg.