A Magyarságkutató Intézet eredményeiről, új projektjeiről, ellenszélről, tudományos kánonokról, a magyar őstörténet-kutatások múltjáról és jelenéről 

A Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg Gurzó K. Enikő Raffai Judittal, a Magyarságkutató Intézet Néprajzi és Népzenei Kutatóközpontjának tudományos munkatársával a mesemondés módszertanáról, a hagyományos mesemondók világáról készített interjúja.

A meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola jeles képviselőjének tekintik, a Hagyományok Házában a mesemondás módszertanát tanítja. Honnan ered a tanfolyam ötlete, és miből gondolták, hogy szükség van rá?

– A Hagyományok Házában 2001-ben Agócs Gergely kezdeményezésére kezdtek népmesével is foglalkozni. Felkértek, írjak tankönyvet a mesemondás hagyományáról. 2007-ben a Magyar népmese – hagyományos mesemondás című hatvanórás akkreditált képzés is elindult... 

Oroszlán a végvárban. Thury György és Nagykanizsa címmel jelent meg Kanász Viktornak, a Történeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársának legújabb kötete Nagykanizsán. A monográfia több éves kutatás után a kanizsai főkapitány halálának 450. évfordulóján a Thúry György Múzeum gondozásában látott napvilágot. A szerző a gazdagon illusztrált kötetben részletesen ismerteti Thury családját és kivételes pályafutásának kezdetét, valamint kitér várpalotai tevékenységére és a híres 1566-os ostromra.

A Magyar Nemzetben Bényei Adrienn tollából jelent meg tudósítás a Magyarságkutató Intézet "A nyelvjárások írott formái – Hagyomány, helyzetkép és fejlesztési lehetőségek" című nemzetközi konferenciájáról. 
"A konferencia előadói olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogyan őrizhetjük meg az anyanyelvjárásainkat, hogyan gazdagítják a nyelvjárások a mai magyar köznyelvet, mi a magyar nyelvjárások szerepe nemzeti identitásunk megőrzésében. Mindez különösen fontos kérdés a trianoni diktátum által elszakított magyarlakta területeken, mint például Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken. A sajtótájékoztatón Juhász Judit köszöntötte a konferencia részvevőit."

Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer. Akár a húszat is megközelítheti azoknak az elfeledett váraknak a száma Zemplénben, amelyeket régészetileg és turisztikailag hasznosítani lehetne, ebből legalább négy-öt jó eséllyel komoly látogatói érdeklődésnek örvendene – hangzott el a Felső-magyarországi Várak Egyesületének füzéri közgyűlésén.

"Megdőlt az az elmélet, hogy 895-ben egy egységes magyar nyelvű tömb költözött be ide, és egy egységes, nem magyar nyelvű őslakosságot olvasztott be. Az ősi magyar írással, az úgynevezett rovásírással rokonságot mutató írott emlékek alapján állítható, hogy az Avar Birodalomban voltak, akik magyarul beszéltek, és mivel nyelvük fennmaradt, nem lehettek kevesen – mondta a Demokratának dr. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-Filológiai Kutatóközpontjának vezetője."

„Nemzetet és egyben modern hazát építeni – Mérlegen a dualizmus kori Magyarország” címmel jelent meg Köő Artúrnak, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársának könyvismertetése. A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyvében publikált recenzió a Csibi Norbert és Schwarczwölder Ádám szerkesztésében napvilágot látott Modernizáció és nemzetállam-építés című kötetben szereplő tanulmányokról ad átfogó ismertetést.

„A rovások megfejtése alapján feltételezzük, hogy az avarok vagy egy részük magyarul beszélő népesség lehetett – mondta Fehér Bence” A vasarnap.hu oldalán jelent meg Tóth Gábor Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjúja. A beszélgetés a nagy sajtóvisszhangot keltő avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatos kérdéseit járja körül.

„Fehér Bence írás- és ókortörténész, a Magyarságkutató Intézet Klasszikafilológiai Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, a legrégebbi magyar nyelvemléknek tartott Ómagyar Mária-siralomnál négyszáz évvel korábbi is létezik.” A Magyar Nemzet Lugas mellékletében Védőszellem címmel megjelent Gurzó Enikő Fehér Bencével a jánoshidai avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatban készített interjúja.

„Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe.” A vasarnap.hu Thury Györgyről, az egyik leghíresebb végvári vitézről, a kanizsai vár kapitányáról közölt beszélgetést Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársával.