Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársával közölt interjút a vasarnap.hu. Kutatónk az elfeledett magyar hős, a tízezres török sereget ötszáz legényével visszaverő, a Dunántúl Dobó Istvánjának is nevezett Thury György palotai főkapitányról osztotta meg gondolatait.

A Magyar Demokratában Ágoston Balázs tollából jelent meg könyvrecenzió a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója című kötetéről.

Kiemelten ajánlja a nemzetközi tudományos élet figyelmébe kutatóink – az avar-magyar rokoni kapcsolódásra utaló – publikációját a svájci székhelyű GENES tudományos szaklap

A Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában című kötet kapcsán közölt beszélgetést a szerzővel a Magyar Nemzet.

Egyre közelebb kerülnek Aba Sámuel királyunk sírjának feltárásához a Magyarságkutató Intézet régészei Abasáron, ahol a munkálatok és a tudományos vizsgálatok lezárultával királyi emlékhely és látogatóközpont is lesz.

A Magyar Nemzet, és az M5 kulturális tv csatorna is beszámolt Intézetünk „Dualizmus kori emlékezettörténet: Az emlékezet forrásai” című konferenciájáról.

A Magyar Hírlap könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Magyar Zoltán: Hős vagy lázadó? Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben című kötetéről.

A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Köő Artúr kutatónk szerkesztésében megjelent Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója kötetünről.

A felvidéki kitelepítések évfordulóján a Magyar Szóban jelent meg legújabb publicisztikája Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának.

Amikor 1941 tavaszán a németek megindították Jugoszlávia elleni hadjáratukat, elérkezett a történelmi pillanat, hogy a Magyar Királyi Honvédség fegyverrel vegye vissza elszakított délvidéki területeink egy részét. Magyarország ekkor már végzetes kényszerpályára került. S bár a Felvidék déli része, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolásának eredményeként közép-európai hatalommá növekedett, beszűkült külpolitikai mozgástere. Babucs Zoltán kutatónk írása a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében jelent meg.