A Gombaszögi Nyári Táborban a „Versailles 100 év távlatából” című előadás-sorozat felvidéki záró előadása keretében Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa a Trianonhoz vezető út ritkán tárgyalt okait ismertette hallgatóságával.

A román történetírásban máig nem történt meg a nacionálkommunista történethamisítással való szembenézés – vallja Köő Artúr történész. A Magyarságkutató Intézet munkatársával Pataki Tamás beszélgetett [...] a szomszéd által tökélyre fejlesztett propagandáról.

Trianon előzményeinek, történelmi hátterének felvázolása került az előtérbe a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet között előadássorozatának lévai állomásán. A július 9-ei eseménynek a Reviczky Ház adott otthont.

Az ujkor.hu oldalán „Kibővülve, megújulva – Az impexek kora” címmel könyvrecenzió jelent meg Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának kötetéről.

Pomozi Péternek, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatójának a Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg „Genderprofesszorok gender nélkül” című, „Már a nyelveket is felforgatnák a haladó szélsőségesek” alcímet viselő legújabb publicisztikája.

Az M5 csatorna „Librettó” adásában Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent A Trianoni békediktátum ratifikációja külföldön című kötetét mutatta be.

A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Magyar Zoltán: Hős vagy lázadó? Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben című kötetéről.

Az Erdélyi Római Katolikus Egyház portálja, a romkat.ro beszámolt Sashalmi-Fekete Tamás kutatónk a székelyszentléleki templom külső falán feltárt falképegyüttesének művészettörténeti szempontból is egyedülálló Szent László-ábrázolásáról.

A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön” című kötetéről. „A forrásértékű kiadvány nemcsak a szűkebb történészszakmának, de a szélesebb érdeklődő közönségnek is számos érdekességet tartalmaz.”

A sztyeppei lovas kultúra kezdete a rézkor középső szakaszában már kimutatható, a vége pedig a magyar jelenlét a Kárpát-medencében-hangsúlyozta Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a Magyar Demokratának adott interjúban.