Az ujkor.hu oldalán „Kibővülve, megújulva – Az impexek kora” címmel könyvrecenzió jelent meg Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának kötetéről.


Pomozi Péternek, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatójának a Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg „Genderprofesszorok gender nélkül” című, „Már a nyelveket is felforgatnák a haladó szélsőségesek” alcímet viselő legújabb publicisztikája.


Az M5 csatorna „Librettó” adásában Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent A Trianoni békediktátum ratifikációja külföldön című kötetét mutatta be.


A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Magyar Zoltán: Hős vagy lázadó? Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben című kötetéről.


Az Erdélyi Római Katolikus Egyház portálja, a romkat.ro beszámolt Sashalmi-Fekete Tamás kutatónk a székelyszentléleki templom külső falán feltárt falképegyüttesének művészettörténeti szempontból is egyedülálló Szent László-ábrázolásáról.


A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön” című kötetéről. „A forrásértékű kiadvány nemcsak a szűkebb történészszakmának, de a szélesebb érdeklődő közönségnek is számos érdekességet tartalmaz.”


A sztyeppei lovas kultúra kezdete a rézkor középső szakaszában már kimutatható, a vége pedig a magyar jelenlét a Kárpát-medencében-hangsúlyozta Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a Magyar Demokratának adott interjúban.


Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársával közölt interjút a vasarnap.hu. Kutatónk az elfeledett magyar hős, a tízezres török sereget ötszáz legényével visszaverő, a Dunántúl Dobó Istvánjának is nevezett Thury György palotai főkapitányról osztotta meg gondolatait.


A Magyar Demokratában Ágoston Balázs tollából jelent meg könyvrecenzió a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója című kötetéről.


Kiemelten ajánlja a nemzetközi tudományos élet figyelmébe kutatóink – az avar-magyar rokoni kapcsolódásra utaló – publikációját a svájci székhelyű GENES tudományos szaklap