A sztyeppei lovas kultúra kezdete a rézkor középső szakaszában már kimutatható, a vége pedig a magyar jelenlét a Kárpát-medencében-hangsúlyozta Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a Magyar Demokratának adott interjúban.

Szkíta őseink örökében - A sztyeppei lovas kultúra kezdete a rézkor középső szakaszában már kimutatható, a vége pedig a magyar jelenlét a Kárpát-medencében. Így a honfoglalásként ismert eseménysorozatot lehet visszatérésnek vagy visszafoglalásnak értelmezni, hiszen ennek a lovas kultúrának egy-egy népe mindig akkor érkezett ide, fenntartandó a folyamatosságot, amikor ugyanezen kultúra már itt lévő közössége meggyengült.

Így a honfoglalásként ismert eseménysorozatot lehet visszatérésnek vagy visszafoglalásnak értelmezni, hiszen ennek a lovas kultúrának egy-egy népe mindig akkor érkezett ide, fenntartandó a folyamatosságot, amikor ugyanezen kultúra már itt lévő közössége meggyengült – mondta a Demokratának Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetője.

László Gyulának nagyon jó meglátásai voltak, lényegében igaza volt, az avarok a honfoglalókkal együtt élhettek, semmiképp sem voltak ellenségek. Másként mivel magyarázható, hogy a terjeszkedő avarok a VIII. században a Kárpát-medence minden szegletét birtokba veszik, kivéve a Hernádtól a Felső-Tiszáig terjedő vidéket? Csakis az lehetett az oka László Gyula szerint, hogy ott már akkor is honfoglaló magyarok éltek. És valóban, az a térség tele van gazdag leletanyagot adó honfoglaló vezéri sírokkal, míg avar sírt egyet sem találunk. A Bodrogköz szélén, Zalkodon épp most fogunk feltárni egy honfoglalónak gondolt temetőt, reményeim szerint néhány hónapon belül, ami az archeo­genetikusok munkájához is újabb emberi maradványokat szolgáltat majd.

A cikk további részleteit a Magyar Demokrata felületén olvashatják el.