A III. Magyar Nyelvjárások Napja alkalmából tartott tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet 

Az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködésében megrendezett előadássorozatunkról a Magyar Nemzetben Bényei Adrienn tollából jelent meg beszámoló.

"A Magyarságkutató Intézet az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködve harmadik alkalommal szervezett konferenciát a magyar nyelvjárások napja alkalmából. Változatosan alakultak a konferencia főbb témakörei: a nyelvjárás és nyelvtörténet, a nyelvjárás és irodalom, a nyelvjárások a folklórhagyományban és a helyi örökségben, végül külön szekcióban kiemelve Kárpátalja nyelvjárásai és helyi közösségei.

A konferenciát Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, aki kiemelte a nyelv és a nyelvjárások megtartó erejét. Személyesen nem lehetett jelen Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjele, a konferencia fővédnöke, de levélben köszöntötte a résztvevőket. 
"A nyelvjárás sajátos színt ad az életnek. Szűkebb pátriánk, otthonunk lélegzik benne. Együvé tartozunk, gyökereinkkel kapaszkodunk a földbe, amelyen élünk. Őriznünk kell kincseinket. A nyelvjárásban ott élnek őseink, nagyszüleink, az ő nagyszüleik. A nyelvjárásban él a múltunk" – állt többek között a levélben, melyet Pomozi Péter, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, az ELTE BTK docense olvasott fel.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke is köszöntötte a konferencia résztvevőit. Péntek Jánostól is idézett beszédében: 
"…a nyelvjárás teljes értékű nyelvváltozat, a teljes élet kifejezője adott közösségben. El lehetne-e vitatnia költőiséget, a stiláris kidolgozottságot a népdaloktól, általában a népköltészet, a hagyomány ritualizált szövegeitől?"

Juhász Dezső és Bárth M. János bemutatták Magyarország nemzeti atlasza készülő új kiadásának nyelvjárási térképeit. A nemzeti atlasz egy-egy ország, nemzet „személyi igazolványa”, a zászló, a címer és a himnusz mellett a legfontosabb nemzeti jelképek egyike. Pomozi Péter A nyelvjárások nyelvtörténeti értékéhez: tények és kérdések címmel tartott előadást. Zékány Krisztina magyar lexikai kölcsönzéseket mutatott be a kárpátaljai nyelvekben és nyelvjárásokban. Pál Helén a nyelvjárási atlaszokról mint nyelvtörténeti adatok forrásairól beszélt. Pusztay János nyelvjárás és szépirodalom nálunk és a Baltikumban címmel tartott előadást. 

A padovai egyetemről online jelentkezett be Cinzia Franchi, aki a székely dialektusról beszélt az erdélyi magyar irodalomban. Egey Emese a finn nyelvjárási irodalmat, Tóth Zsolt Kúnos Ignác török nyelvjárási folklórkiadványainak történetét mutatta be. Az Újvidéki Egyetemről Molnár Csikós László tartott előadást Nyelvjárási szavak közösségi oldalakon címmel. Kárpátalja külön szekcióban szerepelt. Tóth Péter a nyelvföldrajzi vizsgálatok történetét mutatta be a mai Kárpátalja területén. Dudics Lakatos Katalin A nyelvjárásokhoz való viszonyulás alakulása Kárpátalján címmel adott elő."

A konferenciánkról szóló beszámolót a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.