„A rovások megfejtése alapján feltételezzük, hogy az avarok vagy egy részük magyarul beszélő népesség lehetett – mondta Fehér Bence” A vasarnap.hu oldalán jelent meg Tóth Gábor Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjúja. A beszélgetés a nagy sajtóvisszhangot keltő avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatos kérdéseit járja körül.

A vasarnap.hu oldalán jelent meg Tóth Gábor Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjúja. A beszélgetés a nagy sajtóvisszhangot keltő avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatos kérdéseit járja körül. 

– Sokan megdöbbenéssel fogadták a Magyarságkutató Intézet azon elképzelését, hogy egy 7. századból származó avar tűtartó felirata elolvasható magyarul is. Eleink a 11-12. század előtt is beszéltek és írtak. Mi lehet akkor a kétkedés oka?

– Az iskolában és a sajtóban gyakorta az hangzik el, hogy a Halotti beszédnél korábbi nyelvemlékünk nem létezik.

Ez tévedés, hiszen a Halotti beszéd nem a legelső nyelvemlékünk, csak az első összefüggő szövegemlékünk.

Kis számban, de ismerünk egy-egy szót a 10. század legelejéről is. Ehhez képest csak két-háromszáz évvel kell visszább menni az időben azokhoz a nyelvemlékekhez, melyek ásatások sírmellékleteként kerültek elő. Meglátásunk szerint az első magyar nyelvemlékek a késő avar korból származhatnak. Így a kívülállók számára már kevésbé tűnnek hihetetlennek a 7-8. századi írásemlékek.

[...]

– Mit tudhatunk meg az eddigi írásjelekből, az avar korból származó rovásírásokból?

– Elsőnek is azt, hogy a korból fennmaradt írásos emlékek két nagy csoportra oszthatóak. Az egyikből jóval több maradt ránk, ezek azok az írásjelek melynek rovásai a nagyszentmiklósi kincsen is megtalálhatók. Ezeket az írásjeleket máig nem sikerült megfejteni. A másik, melyek a forrásokon kisebb számban vannak jelen azok melyeket kapcsolatba lehetett hozni a későbbi magyar rovásírás rendszerével.

Azaz, az írásjelek kiolvasására lehetőség van; és történetesen az eredmény is magyar nyelvű lett.

Természetesen hozzá kell tenni azt is, hogy maga a nyelv és a rovásírás is sokat változott az első, 7-8. század és a késő középkori források között. Mégis a rovások megfejtése alapján feltételezzük azt, hogy az avarok, vagy annak egy része magyarul beszélő népesség lehetett.

 A beszélgetés további részletei a vasarnap.hu oldalán elérhetők.