"A magyar eszmetörténet keleti örökségünkkel együtt is az európai keresztény eszmetörténet integráns része. Említhetjük elsősorban a számos magyar szentet és boldogot, kezdve az Árpád-háztól egészen napjainkig. 

Közülük sokan nemcsak életszentségükkel példamutatók, hanem kiváló gondolkodóként az európai kultúra meghatározó alakítói is voltak."

A Magyar Demokrata hetilap-ban jelent meg Ágoston Balázsnak Klima Gyulával, a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának igazgatójával készült beszélgetése. 

"– Hol helyezhető el az európai eszmetörténetben a magyarság? Kik formálták leginkább a magyar eszmetörténetet?

– Földrajzi elhelyezkedésünk adja meg a küldetést: a közvetítést kelet és nyugat között, ugyanakkor a Nyugat védőbástyájának nem mindig hálás szerepét. Ez szinte közhely, de történelmi valóság. A magyar eszmetörténet keleti örökségünkkel együtt is az európai keresztény eszmetörténet integráns része. Ebből kiindulva említhetjük elsősorban a számos magyar szentet és boldogot, kezdve az Árpád-háztól egészen napjainkig. Közülük sokan nemcsak életszentségükkel példamutatók, hanem kiváló gondolkodóként az európai kultúra meghatározó alakítói is voltak, kezdve a katolikus egyház és az ortodoxia által is kanonizált Szent Istvánnal. 
[...]
Igen jelentős gondolkodó volt például a Hunyadiakkal közeli kapcsolatot ápoló, európai jelentőségű teológiai életművet felmutató Andreas Pannonius, akiről Bíró Csilla kolléganőm tartott ragyogó előadást a kutatóközpontunk által nemrég megrendezett Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig című konferencián.

– Milyen témák kerültek még napirendre az eszmecserén?

– Sok egyéb mellett szó esett a magyar katolicizmus hozzájárulásáról a világegyház küldetéséhez, terítékre került Bethlen Miklós élete vége felé, bécsi fogságában született Önéletírása, amelyben a XVII. század második felének neves erdélyi kancellárja igen komoly létfilozófiai kérdéseket fejteget az ember társadalmi viselkedéséről, társadalmi nyelvhasználatáról és az ennek hátterében meghúzódó elmefilozófiai problémákról. Szó esett Vető Miklós magyar származású franciaországi filozófus, számos neves külföldi egyetem professzora, több hazai egyetem díszdoktora munkásságáról; Schütz Antal római katolikus pap, piarista szerzetes, a XX. század első felének legismertebb magyar teológusa, az Aquinói Szent Tamás Társaság titkára, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök műveinek sajtó alá rendezője életművéről. A konferencián értekezés hangzott el Mihelics Vid szociológus, a XX. század első felében a keresztényszociális-kereszténydemokrata irányvonal jeles képviselője életművéről, aki meghatározó szociálpolitikai témájú írásokat közölt. Ő a rövid életű Demokrata Néppárt színeiben ország­gyűlési képviselő is volt, a Vigília, az Új Ember, a Hazánk, 1934 és ’40 között a Katolikus Szemle szerkesztője. Magam Madáchcsal foglalkoztam, fő műve, Az ember tragédiája történelemfilozófiáját állítottam párhuzamba Szent Ágostonéval. 
[...]
– Van-e sajátosan magyar filozófiai világlátás?
[...] 
Ami mégis jellemző a magyar keresztény gondolkodókra, hogy történelmi sajátosságok okán a metafizikai, teológiai fejtegetéseknél karakteresebb náluk a történetfilozófiai, politikai megközelítés. A mi legfőbb küldetésünk a Kárpát-medencei magyarság eszmetörténetének szisztematikus feltérképezése, a magyarság helyének, szerepének azonosítása az európai eszme- és kultúrtörténetben, kitekintve a legszélesebb nemzetközi kapcsolódásokra. Az úgynevezett nagy ívű fejleményekre, vagyis a maradandó, meghatározó filozófiai, tudományos, technikai, vallási, kulturális, művészeti csomópontokra összpontosítunk, áttekintve azokat a jelentős változásokat, amelyek végül döntő átalakulásokat hoztak fogalomrendszereinkben, társadalmi mentalitásban, kultúrában. 2019-es megalakulásunk óta három tudományos konferenciát rendeztünk, a Regnum Marianum-eszmeiség jelentőségéről szóló első tanácskozásunk előadásai az év vége felé impozáns kötetben is megjelennek. A tavalyi budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan Az Eucharisztia metafizikája és teológiá­ja című konferenciánk folyományaként 26 taggal megalapítottuk az Európai Eszmetörténeti Társaságot, amely az európai és magyar eszmetörténettel foglalkozó magyar és nemzetközi kutatók minden kontinensre kiterjedő és egyre bővülő, jelenleg 75 főt számláló együttműködési hálózata többek között a Harvard, az Oxfordi Egyetem, a Notre Dame Egyetem oktatóinak és hallgatóinak részvételével. A társaság évente rendez egy konferenciát, múlt héten zajlott második összejövetelünk a lisszaboni egyetemen. A tanácskozások eredményeit a Springer kiadó publikálja, reményeink szerint az angol nyelvű kötetek magyarul is megjelennek majd a Magyarságkutató Intézet gondozásában."

A teljes beszélgetés a Magyar Demokrata hetilap oldalán olvasható.