Kijevi kérdések, brüsszeli blamák
"Milyen Európában is élünk? Brüsszel a székelyektől a bretonokig fütyül az őshonos európai kisebbségekre, a kisebbségek nyelvi-kulturális jogaira." Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának legújabb publicisztikája a Magyar Nemzet felületén olvasható:
"...Súlyos szépséghiba a párizsi javaslatban, hogy azon országból jön, mely hideg kegyetlenséggel valósította meg a kulcsnyelvjáráson alapuló standard változat országos kizárólagosságát mindazon nyelvi kisebbségei (például bretonok, baszkok, gascogne-iak) kárára, amelyek 1789 előtt még nem voltak kisebbségek. Nem beszélve ezen állam diszkriminatív nyelvtörvényéről, mellyel sokfelé szolgált zsinórmértékül az őshonos kisebbségi nyelvek durva elnyomására. Elég a 2009-ben módosított szlovák nyelvtörvényre utalni, amely nemcsak a magyar, de még a szlovák nyelvjárások használatát is akadályozza. Éppen Párizs terhes kisebbségpolitikai örökségének brüsszeli reinkarnációja az, amellyel a Minority SafePacket szembeköpték, s amelynek édes mindegy, hogy lesz-e székely autonómia, s bedarálják-e a kárpátaljai magyar iskolarendszert?"