"Megdőlt az az elmélet, hogy 895-ben egy egységes magyar nyelvű tömb költözött be ide, és egy egységes, nem magyar nyelvű őslakosságot olvasztott be. Az ősi magyar írással, az úgynevezett rovásírással rokonságot mutató írott emlékek alapján állítható, hogy az Avar Birodalomban voltak, akik magyarul beszéltek, és mivel nyelvük fennmaradt, nem lehettek kevesen – mondta a Demokratának dr. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-Filológiai Kutatóközpontjának vezetője."

A Magyar Demokratában jelent meg Ágoston Balázs Fehér Bencével, a Klasszika-filológiai Kutatócsoport igazgatójával a nagy sajtóvisszhangot keltő avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatban készített interjúja. 

– Kik voltak az avarok, mit tudunk róluk, a nyelvükről? Mi maradt fenn tőlük?

– Az avarok az 550-es években tűntek fel Európában, eredetükről a forrásokban részben ellentmondó magyarázatok maradtak fenn. Történetüknek a történész szemével az a nagy problémája, hogy csak idegen, görög és latin források csöpögtetnek róla sokszor valószínűleg eleve félreértett információkat. Birodalmuk politikai sorsát ebből félig-meddig rekonstruálni lehet, etnikumukat, kultúrájukat nem. A régészet viszont bővebb adatokat hoz kultúrájukról, településtörténetükről, demográfiájukról. Napjainkban kezdett az archeogenetika is foglalkozni velük, remélhetőleg ez származásukról, későbbi sorsukról is újabb ismereteket ad. Egy fontos kérdésről, a nyelvükről sajnos egyik tudományág sem szolgál információval, ám az, hogy az avar korban, 567-től a IX. századig mind a történeti, mind a régészeti források szerint több hullámban történt betelepedés a Kárpát-medencébe, azt sejteti, hogy etnikailag nem voltak egységesek, így valószínűleg nyelvileg sem, ami egyébként egy nomád birodalomban teljesen természetes. Ez különösen bonyolulttá és izgalmassá teszi az avar nyelvemlékek kérdését, amikről sokkal több információnk van, mint például a hunokéról. 

[...]

– Vagyis az avarok egy része magyarul beszélt, netán magyar volt?

– Nem tudjuk meghatározni, kik a szűken vett avarok, képtelenek vagyunk a birodalomalapítókat kiválogatni a birodalmon belül. Egyetlen lehetséges megoldás, ha az Avar Birodalom minden népét avarnak tekintjük. Ezek közt voltak olyanok is, amelyek magyarul beszéltek, de ma nem tudjuk, hogy milyen arányban. A nyelvünk fennmaradt, ebből arra következtethetünk, hogy nem lehettek kevesen. Azt sem tudjuk definitíven megfogalmazni, mi a magyarság a honfoglalás előtt. Ha ez alatt a hétmagyart értjük, akkor sem tudjuk, hogy a vérszerződés hagyományával szimbolizált IX. századi egyesülésük előtt volt-e közös magyarságtudatuk, közös nyelvük. A hét törzsnév etimológiája mindenesetre különböző nyelvekre vezethető vissza. Számos hipotézis létezhet arról, hogy milyen kapcsolatban álltak azokkal a magyarul beszélőkkel, akik már a VIII. században itt éltek. A László Gyula nevével fémjelzett, de már a XIX. század vége óta ismert teória a kettős honfoglalásról nem egységes, hanem sokféle következtetés vonható le belőle nyelvi szempontból is. Az az elmélet, hogy 895-ben egy egységes magyar nyelvű tömb költözött be ide, és egy egységes, nem magyar nyelvű őslakosságot olvasztott be, most megdőlt, egyébként nemcsak nyelvészeti, hanem demográfiai érvek alapján is, de a helyére egyelőre nagyon sokféle modell illeszthető be.

A beszélgetés további részletei a Demokrata oldalán érhetők el.