A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Dr. Jánk István és tudományos segédmunkatársa, Rási Szilvia a közelmúltban publikált tanulmányában a kisebbségi helyzetben élő, határon túli magyarok nyelvi, nyelvpolitikai kérdéseivel foglalkozik. 

A tanulmány egyrészt naprakész áttekintést kíván adni a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség nyelvpolitikai helyzetéről, különös tekintettel a szomszédos országokban élő, mintegy 3 milliós lélekszámú őshonos magyar kisebbségre. Másrészt a nyelvjárások nyelvpolitikai szerepét és az ahhoz kapcsolódó attitűdöket a teljes magyar nyelvi közösség szemszögéből írja le a publikáció, amely magában foglalja a makro-, mezo- és mikroszintű nyelvtervezési lehetőségeket is.

Dr. Jánk István hangsúlyozta, hogy mindez azért meglehetősen fontos, mert az egyre fogyatkozó határon túli magyarság fennmaradásának egyik legfőbb záloga az anyanyelvi nevelés, amely nélkül a nyelvmegtartás, azzal együtt a magyar identitás megőrzése elképzelhetetlen. 

A kutatók kiemelték, hogy a magyar nyelv helyzete, különösen a Magyarországgal szomszédos országokban és a nyelvjárásokra vonatkozóan, meglehetősen aggályos. A hét, Magyarországgal szomszédos területen őshonos magyar kisebbség és nyelve az elmúlt évtizedekben veszélybe került, a magyar ajkú népesség aránya drasztikusan csökkent. Ez a csökkenés jelenleg is zajlik, s az egyes országok nyelvpolitikáját vizsgálva nem tűnik úgy, hogy az adott kormány ennek megfékezésére törekedne. Sőt számos esetben éppen a magyar kisebbséggel szembeni asszimilációs nyelvpolitika érvényesül különböző mértékben és megvalósulási formában.
Habár az európai (nyelvi) kisebbségeket védő nemzetközi törvényeket mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban ratifikálták, a valós nyelvi helyzeten mindez kevésbé vagy egyáltalán nem érződik. A mezo- és a mikroszintű nyelvpolitika csak ritkán igyekszik ténylegesen támogatni a nyelvi, köztük a magyar kisebbséget: az egyes országokban vagy akadályokba ütközik a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlati érvényesítése és érvényesülése (Horvátország, Ausztria, Szlovénia, Szerbia), vagy akadályozzák azt (Szlovákia), egyes esetekben pedig kifejezetten korlátozzák a kisebbségi jogok megvalósulását (Ukrajna és Románia). 

A tanulmány a Current Issues in Language Planning című nyelvészeti folyóiratban jelent meg Hungarian as a minority and majority language in different language policy contexts címmel. A D1-es folyóirat a világ összes nyelvészeti lapja közül a 69. a nemzetközi rangsorban. A tanulmány ötletének alapját egy 2022 májusában rendezett, Conference on European Language Policies and Strategies elnevezésű nemzetközi konferencia adta, amelyen tizenkét ország csaknem húsz szakembere tartott előadást a saját országa nyelvpolitikai, nyelvtervezési kérdéseit illetően. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy – amellett, hogy a témában folytatott szakmai diskurzusra nagy igény van több területen is –, törvényi és tervezési-stratégiai szinten egyaránt nagy szükség lenne egy ilyen jellegű nyelvpolitikai koncepcióra.

A publikáció angol nyelvű összefoglalója és a teljes tanulmány az alábbi linken keresztül érhető el: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/14664208.2023.2256069