Miért festették templomaik falára eleink Szent László legendáit?
írta: MKI
megjelent: 2022. június 22
Mert tudták: a magyarságot a Kárpát-medencében csak őseink tisztelete, hagyományaink ápolása, gyakorlása, átörökítése tartja meg.
Két tucat emberöltővel ezelőtt is tudták, hogy múltunk ismerete - őseink kitartása, helytállása, küzdeni tudása, sikerei, észjárása, világképe - egyszerre mutatja a követendő értékeket és ad erőt jelenben. Ezért festették büszkén Szent László, a lovagkirály legendáit halála után több száz évvel számos templom falára, vagy kazettás mennyezetre a sztyeppi örökséggel párhuzamot mutató szimbólumainkkal. Azonban ezek az ősi freskók nemcsak identitásunk erősítik még ma is, hanem részleteket, összefüggéseket is mutatnak a mai kor kutatói számára. Viseletek, motívumok, fegyverzetek, szokások, több ezer éves kulturális kapcsolat, mozaik fedezhető fel egy-egy részleten.
A “kivonulás” jelenet egyedi ábrázolása az íjat ajzó harcos, valamint a páncélingébe bebújó vitéz. Az íj felajzása ősi sztyeppei módon történik. Hasonlót láthatunk a kul-obai szkíta arany edényen. A freskó valószínűleg a XIV. század közepén készült. Az íjat ajzó vitéz derekán jól látható a veretes öv, valamint a jellegzetes nomád nyíltegez. Jelenleg a freskó restaurálás alatt áll.Horváth-Lugossy Gábor és Szakács Tamás
A Magyarságkutató Intézet kutatásai, új eredményei ezen értékek megismerésére is szolgálnak.
Hidán Csaba a szacsvai templom bejáratánálGáll Zsigmond gondnok mutatta meg Horváth-Lugossy Gábornak és Hidán Csabának a freskókat
Horváth-Lugossy Gábor intézetünk főigazgatója és Hidán Csaba vezető kutatónk nemrég a szervezők meghívására a Székely Vágtára, Erdélybe utaztak, ahol két Árpád kori templomban (Szacsván és Kökösön) Szent László freskókat is dokumentáltak.
Az üldözéses jelenet részlete a szacsvai templom Szent László legendáját ábrázoló freskón, jól látható a kun vitéz süvege, sodronya, csuklyája valamint jellegzetes sztyeppei íja. A harcos keleti módon lő, azaz a nyílvessző és az íj nem keresztben áll. Szent László arcának fele látszik de látható sisakcsúcsban-süvegcsúcsban végződő fejfedője, valamint koronája.A szacsvai Árpád kori templom alapjaira épített középkori templom hajója. Látszik a középkori kőpadozat egy része, valamint a szószék és a fölötte levő baldachinA szacsvai templom kazettás festett mennyezetének egy képe, két szembe néző oroszlánt ábrázol, közöttük egy kőoszlop áll, a sarkokban palmettás díszítés látható. az ábrázolás nagy mértékben hasonlít a veszelovi (cseremiszföldi) tarsolylemezen látható életfát közrefogó oroszlánokra. (jobbra a képen)
Nézze meg képgalériánkat a leírásokkal együtt.
A szacsvai templom kazettás festett mennyezetének nagyobb részlete. Erdélyben Kalotaszegen is találhatóak még hasonló kazettás mennyezetekJól láthatóan magasabban fekvő szentély kőpadozata, és a lejjebb lévő tempóhajó kőpadlójaSzacsva és Kökös az erdélyi Háromszék területén fekszik Székelyföld délkeleti részén
