Dr. Borvendég Zsuzsanna, a MKI Történeti Kutatóközpontja tudományos munkatársának tanulmánya a mai évfordulón.

1944. december 2-án a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt részvételével Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Legfőképpen azért hozták létre, mert világossá vált: Magyarország a szovjet érdekszféra részévé válik a háború után.

1944 májusában a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front előzményeként megalakult a németellenes ellenzéki pártok szövetsége, a Magyar Front. Célja az volt, hogy politikai választási lehetőséget adjon a szövetséges hatalmaknak a háború utáni időszakra. 1944 őszére a Vörös Hadsereg átlépte a trianoni magyar határokat, s az általa megszállt országrészeken kezdetét vette a helyi közigazgatási szervek és az ellenzéki pártok alapszervezeteinek megalakítása. Az állami közigazgatás újjászervezésének első lépéseként szovjet felügyelet alatt és a kommunista párt egyértelmű fölényével – a Magyar Front utódjaként – létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amelynek tagjai között ekkor már csak a szovjet vezetés által elfogadott pártok szerepelhettek. Ezzel egyértelművé vált, hogy az angolszász hatalmak szovjet érdekszférának tekintik hazánkat, s nem fognak beleszólni a háború utáni viszonyok rendezésébe. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front által kiadott programnyilatkozat szinte teljesen a kommunista párt programját vette át, bár a teljes körű államosítást ekkor még elvetette. A program kiadása és annak a szövetségesek általi elfogadása után megkezdődött az ideiglenes törvényhozó testület megszervezése, amely december 21-én ült össze Debrecenben.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozása tulajdonképpen a hatalom kommunisták általi kisajátításának első lépéseként is értékelhető, hiszen alig egy évvel később, az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokra készülve a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front bejelentette, hogy az abban szereplő pártok – a választási eredményektől függetlenül – koalícióban fogják kormányozni az országot. A kommunista párt az elkövetkező években felszámolta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front valamennyi pártját, majd a koalíció a szociáldemokraták bekebelezésével 1948-ban hivatalosan is megszűnt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front utódjaként 1949 elején alakították meg a Magyar Függetlenségi Népfrontot, amely valójában nem volt más, mint az egypártrendszer szemérmes megnevezése.

Dr. Borvendég Zsuzsanna / tudományos munkatárs

Történeti Kutatóközpont

Magyarságkutató Intézet