Az emberi erőforrások minisztere karácsony előtt fogadta Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját. A találkozón összegezték az Intézet eddigi tevékenységét.

Az intézetvezető elmondta, hogy 2020-ban nyolc tudományos konferenciát tartottak, amelyek közül kiemelést érdemel a négyrészes Trianon-konferenciasorozat, amelynek tematikája az elmúlt 100 évet ölelte fel.

A tartalmas konferenciasorozat a történelem mellett a magyar nyelv változásaira is fókuszált. A miniszter azért is üdvözölte a több mint negyven tudományos előadást, mert azok felidézték a magyar nép életben maradását, illetve azt a rendkívüli szellemi és fizikai választ, melyet a békediktátum jelentette nemzetmegsemmisítő próbálkozásra adott nemzetünk. Az előadásokat az Intézet angol és német nyelven is elérhetővé tette.

A főigazgató kiemelte, hogy a magyar történelem iránt nagy az érdeklődés. Az Intézet kutatóit sorra hívják hazai és külföldi előadásokra, konferenciákra, médiamegjelenésekre. Mind a közvélemény, mind a szakma örömmel hallgatja a magyarság múltjáról szóló előadásokat.

A miniszter elmondta, hogy sikernek tekinti, hogy a legkiválóbb kutatókat sikerült a magyarságkutatás ügyének megnyerni, akik örömmel csatlakoztak az ernyőszervezetként működő kutatóintézethez.

A főigazgató bemutatta az Intézet interdiszciplináris működését, és jó példának hozta fel erre az abasári feltárást, ahol archeogenetikusok, régészek, klasszika filológusok, eszmetörténészek dolgoznak együtt. Jelenleg az archeogenetikai kutatásokon a sor. A feltárás és a kutatás Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére és támogatásával valósul meg.

A miniszter elmondta, hogy valamennyi magyar királyt azonosítani lehet, ennek következő fázisa a székesfehérvári osszáriumban őrzött csontok archeogenetikai tudományos vizsgálata. A kutatást Erdő Péter bíboros mellett Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is támogatja. Székesfehérvár polgármestere az osszárium felnyitására vonatkozó javaslatot támogatólag terjeszti a város közgyűlése elé. Így a vizsgálatok várhatóan hamarosan megkezdődnek.

Szó esett az Árpád-ház Programról, amelynek titkársági feladatait a Magyarságkutató Intézet látja el 2020-tól. A főigazgató örömét fejezte ki, hogy az Intézetet hamar befogadta a magyar és a nemzetközi tudományos élet. Tájékoztatta továbbá a minisztert, hogy az Intézet egyik alapelve a nemzetszolgálat, melynek része, hogy az új kutatási eredményekről és a folyamatban lévő munkájukról naprakész tájékoztatást adnak.

A miniszter felidézte a tavalyi csíksomlyói pápalátogatást, amelyhez kapcsolódóan Erdély-szerte, több városban és településen, több mint száz előadást tartottak az Intézet tudományos munkatársai. Az Intézet egy azóta is fennálló és aktívan működő együttműködési szerződést kötött a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal.

A járványhelyzet miatt sajnos három konferencia és egy Kárpát-medencei kiállítás-sorozat megvalósítása is a jövő évre helyeződött át. Ugyanakkor a vírushelyzet miatt jött létre az „Érettségi-plusz” felkészítő előadássorozat, amely 40 előadás formájában érkezett az érettségire készülő diákok segítségére.

Szintén nagy eredmény, hogy 2021 februárjától az intézet könyvei és kiadványai valamennyi közkönyvtárban, és középiskolai könyvtárban is elérhetővé válnak. Horváth-Lugossy Gábor intézetvezető ezeket a köteteket személyesen átadta és bemutatta a miniszternek. A főigazgató elmondta, a következő év működése biztosítva van, melyet megköszönt a miniszternek és a kormánynak.