Honnan jött a honfoglaló magyarság?
A „Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés” című konferenciát az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontja szervezte.
A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja tavaly decemberben konferenciát szervezett „Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés” címmel. Az eseményen több kutató mellett az MKI kutatóközpontjainak munkatársai a legújabb kutatásai eredményeiket mutatták be a közönségnek.
A genetika, embertan és népzene szekciót Dr. Neparáczki Endre, az Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője, a régészeti és történeti szekciót Gallina Zsolt, a Régészeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, a nyelvészeti szekciót pedig Dr. Szovák Kornél, az MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója vezette.
Dr. Neparáczki Endre megnyitó beszédében kiemelte: most először tartanak olyan konferenciát, ahol a különböző tudományterületek képviselői közösen, együtt gondolkodva vitatnak meg egy témát.
„Honnan jött Árpád népe? Mennyien voltak? Milyen nyelven beszéltek?” Neparáczki Endre szerint a Magyarságkutató Intézet létrejöttéig probléma volt ezeknek a kérdéseknek a megvitatása. Az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója úgy fogalmazott: a Magyarságkutató Intézet kutatói elhatározták, hogy nem szeretnének vakságban élni; jobban vágynak a válaszokra, mint arra, hogy igazuk legyen.
A műhelykonferencia első előadója Dr. Török Tibor, az Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddig ismert történeti képbe. A kutató kiemelte, hogy az eddig ismert modellek közül adataik azt támogatják, amelyik szerint a honfoglalást viszonylag csekély létszámú fegyveres elit hajtotta végre, egy nála jóval több főt számláló, magyarul beszélő, helyben lakó népességet szervezve állammá.
Gáll Erwin és M. Lezsák Gabriella régészek bemutatták a Kaukázus térségében folyó őshazakutatásuk eredményeit, emellett kitértek az „ázsiai” politikai szintézis Kárpát-medencei régészeti kutatásának legfontosabb kérdéseire.
A konferencia záró előadójaként Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója arról beszélt, hogy mi az, amit a történeti nyelvészet nagy bizonyossággal meg tud mutatni és – az őstörténet szempontjából – milyen eredmények várhatók tőle.
A konferencia második napján a kutatók kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az elhangzott előadásokat. A bemutatott kutatásokról részletesen a Magyarságkutató Intézet összefoglaló kiadványában lehet majd olvasni.