Honnan jött a honfoglaló magyarság?

A „Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés” című konferenciát az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontja szervezte.

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja tavaly decemberben konferenciát szervezett „Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés” címmel. Az eseményen több kutató mellett az MKI kutatóközpontjainak munkatársai a legújabb kutatásai eredményeiket mutatták be a közönségnek.

A genetika, embertan és népzene szekciót Dr. Neparáczki Endre, az Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője, a régészeti és történeti szekciót Gallina Zsolt, a Régészeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, a nyelvészeti szekciót pedig Dr. Szovák Kornél, az MKI Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója vezette.

Dr. Neparáczki Endre megnyitó beszédében kiemelte: most először tartanak olyan konferenciát, ahol a különböző tudományterületek képviselői közösen, együtt gondolkodva vitatnak meg egy témát.

Neparáczki Endre megnyitja a konferenciát

„Honnan jött Árpád népe? Mennyien voltak? Milyen nyelven beszéltek?” Neparáczki Endre szerint a Magyarságkutató Intézet létrejöttéig probléma volt ezeknek a kérdéseknek a megvitatása. Az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója úgy fogalmazott: a Magyarságkutató Intézet kutatói elhatározták, hogy nem szeretnének vakságban élni; jobban vágynak a válaszokra, mint arra, hogy igazuk legyen.

Telt ház előtt zajlott az esemény

A műhelykonferencia első előadója Dr. Török Tibor, az Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddig ismert történeti képbe. A kutató kiemelte, hogy az eddig ismert modellek közül adataik azt támogatják, amelyik szerint a honfoglalást viszonylag csekély létszámú fegyveres elit hajtotta végre, egy nála jóval több főt számláló, magyarul beszélő, helyben lakó népességet szervezve állammá.

Török Tibor előadása

Gáll Erwin és M. Lezsák Gabriella régészek bemutatták a Kaukázus térségében folyó őshazakutatásuk eredményeit, emellett kitértek az „ázsiai” politikai szintézis Kárpát-medencei régészeti kutatásának legfontosabb kérdéseire.

A konferencia záró előadójaként Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója arról beszélt, hogy mi az, amit a történeti nyelvészet nagy bizonyossággal meg tud mutatni és – az őstörténet szempontjából – milyen eredmények várhatók tőle.

Pomozi Péter

A konferencia második napján a kutatók kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az elhangzott előadásokat. A bemutatott kutatásokról részletesen a Magyarságkutató Intézet összefoglaló kiadványában lehet majd olvasni.