“Elvtársak, mi a magyar népköztársaság bírái vagyunk, akiknek az a kötelességük, hogy a proletariátus államát erősítsük, és annak minden ellenségét kíméletlenül megsemmisítsük!”
„ELVTÁRSAK, MI A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BÍRÁI VAGYUNK, A PROLETÁRDIKTATÚRA BÍRÁI, AKIKNEK AZ A KÖTELESSÉGÜK, HOGY A PROLETARIÁTUS ÁLLAMÁT ERŐSÍTSÜK, ÉS ANNAK MINDEN ELLENSÉGÉT - AKI A PROLETÁRFORRADALOMRA KEZET EMEL - KÍMÉLETLENÜL MEGSEMMISÍTSÜK!” - idézte Domokos Józsefet, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét (1954-1958), korábban Legfőbb Ügyészt (1945-1953) Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója az 1956-os forradalomról és az azt követő kegyetlen megtorlásokról is megemlékező beszédében Tahitótfaluban.
Kutatónk az 1919-es Tanácsköztársaságról, az 1956-os forradalmat megtorló kommunisták lelkivilágára, és az általuk vezényelt és végrehajtott brutális kivégzéseket is felelevenítette.
Babucs Zoltán elmondta: 1956-os cselekedeteiért bizonyíthatóan 228-229 főt végeztek ki, ám ennél jóval több ember esett a kádári megtorlás áldozatául. 21-23 ezer főt zártak börtönbe és 18 ezer fő került közbiztonsági védőőrizetbe, annak ellenére, hogy az internálás intézménye 1953-ban megszűnt. Kádár 1963-ban meghirdetett amnesztiája csak a politikai elítéltekre vonatkozott, így szabadulhatott ki kb. négyezer ember, míg a többi „köztörvényes” csak 1970-ben (mint például a nemrég elhunyt Wittner Mária), illetve 1974–1975-ben.
Mansfeld Pétert is köztörvényes bűnök alapján akasztották fel 1959. március 21-én, de kapóra jött Kádáréknak, hogy az 1957. márciusi razzia során elfogták Francia-Kiss Mihályt, az 1919-ben alakult Rongyos Gárda emblematikus alakját, aki részese volt az ún. „fehérterrornak”. Személyén keresztül vontak párhuzamot az 1919-es ellenforradalom és az 1956-os események között, s őt 1957. augusztus 13-án akasztották fel. Szadista jellegre vallott kivégzésük, Mansfeld 13 percig, Francia-Kiss 22 percig vívta haláltusáját, amíg kiszenvedett.
Történész kutatónk felhívta a figyelmet arra, hogy október 23. nem csak a forradalmároké, de azoké is, akiket a kádári megtorlás idején végeztek ki, zártak börtönbe, nyomorítottak meg testileg-lelkileg vagy egzisztenciálisan. E napon rájuk is kötelességünk emlékezni.
A megemlékezésen közreműködtek a Pollack Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 7. osztályos diákjai.