Az elmúlt napokban két ügyben is támadások érték a Magyarságkutató Intézetet. Az egyikben a IV. Béla király feltételezett esztergomi sírjánál zajló ásatás engedélyéről, a másikban pedig a kutatóintézet állítólagos eltúlzott támogatásáról esett szó. A Magyar Nemzet megkeresésére Kásler Miklós főigazgató kommentálta a véleménye szerint csúsztatáson alapuló vádakat.

– Az Index.hu hétfői cikke szerint a Magyar Nemzeti Múzeum megtiltotta a Magyarságkutató Intézetnek, hogy feltárásokat végezzen Esztergomban IV. Béla feltételezett sírjánál. Valóban ez történt? 

–Az állítás valótlan és intézetünknek lehetősége sem volt elmondani az álláspontját, mert a cikket úgy hozták le, hogy előtte nem kerestek meg bennünket. A tények önmagukért beszélnek. A Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) ugyanis nincs lehetősége arra, hogy ásatási engedélyt adjon ki, így az intézmény nem élhetett tiltással. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyarságkutató Intézet (MKI) nem kért ásatási engedélyt sem a múzeumtól, sem mástól. Ez csak akkor történik meg, ha arra hivatalos felkérést kapunk. Ismeretes és ezt megerősítem, hogy az MKI és az MNM között korrekt, szakmai együttműködés áll fenn. Az esztergomi kutatás kapcsán egyesek viszont arra törekednek, hogy a Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a városukat szerető civilek közé éket verjenek. Ezt rendkívül udvariatlannak tartom, főleg egy ilyen nemes cél esetében.

– Hogyan kapcsolódik a Magyarságkutató Intézet az esztergomi kutatásokhoz?

– A város civil szervezete azzal a kéréssel keresett fel minket, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum által megkezdett helymeghatározási munkálatokba kapcsolódjunk be. A civileknek azt válaszoltam, hogy ezt a feladatot a Magyarságkutató Intézet csak akkor vállalja, ha erre hivatalos felkérést kap. Miután nem kaptunk ilyet, így intézetünk nem végez semmilyen régészeti munkát a településen. Ugyanakkor Esztergomban számos egyéb régészeti, művészeti, archeogenetikai, történeti kutatás zajlik, illetve tervezett. Ezeknek a terveknek a megbeszélésére – más városokhoz hasonlóan - kétszer keresett meg Esztergom küldöttsége, Steindl Balázs alpolgármester úr vezetésével, Prokopp Mária Széchenyi -díjas egyetemi tanár, Horváth István ny. múzeumigazgató, az egyház, a közintézmények és civilek részvételével. A magas színvonalú és gyümölcsöző megbeszélések során érdemi együttműködés kezdődött és folytatódik. A megbeszélések végén kitértünk a Jókai utca aktuális helyzetére is. Tájékoztatásomat egyetértőleg tudomásul vették, mint ahogy én is meggyőzőnek találtam véleményüket. 

– Miért került az érdeklődés középpontjába az esztergomi Jókai utca?
– Ahogyan a híradásokban is napvilágot látott.  Esztergomban, a Jókai utca 7. és 9. szám alatt rejtőzhet IV. Béla, felesége Laszkarisz Mária a görög császárlány, valamint legkisebb fia – ugyancsak Béla – sírja. Ismert, hogy ez az esztergomi ferences templom a maga korában is igen jelentős méretű volt, ugyanakkor a török hódoltság ideje alatti pusztítások következtében nyoma veszett. Az esztergomi civilek a Miskolci Egyetemet kérték fel, hogy lokalizálják a templom helyszínét. Az ő szakszerű eredményüket eddig senki sem tudta megcáfolni, így nagyon valószínű, hogy a sokáig ismeretlen ferences templomot azonosították be a kutatók. Az is bizonyos, hogy IV. Bélát és családját abban a templomban temették el, amit II. András és IV. Béla alapított és építtetett fel.

– Úgy véli akkor, hogy valóban ott lehet eltemetve a király és hozzátartozói?

– A templomot még IV. Béla édesapja kezdte el építtetni, majd fia fejezte be. A középkorban az volt a szokás, hogy a királyok abban a templomban temetkeztek, amelyet ők alapítottak: így Szent István Székesfehérváron, I. András Tihanyban, I. Béla Szekszárdon, Szent László Nagyváradon nyugszik. Nagy a valószínűsége annak is, hogy IV. Bélát az itt azonosított területen temették el. Ugyanakkor tény, hogy a feltárt területeken talált csontvázak genetikai vizsgálatát a Magyarságkutató Intézetnek kell elvégeznie, mivel mi határoztuk meg az Árpád-ház minden férfi tagjára jellemző haploidot. Ezzel a vizsgálattal kiderülhetne, hogy a talált maradványok valóban Árpád háziaké-e.

– Egy másik hír is a napvilágot látott a napokban. Az mfor.hu cikke szerint a főigazgatósága alatt 400 millió forint többlettel gazdálkodhat a Magyarságkutató Intézet, mint az azt megelőző évben. Milyen támogatásokat kapott az intézet? 

–Ez is egy olyan csúsztatás, amely nem állja meg a helyét, a tényszerű közlés érdekében az újságírónak ebben az esetben is meg kellett volna bennünket is kérdeznie.  2022 novemberében a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökének neveztek ki.  Tiszteletbeli elnökként viszont semmiféle rálátásom nem volt az intézet anyagi vonatkozásaira. Azaz a Magyarságkutató Intézet gazdasági helyzetét tekintve a 2023. március 13-a előtti időszak kizárólag az akkori főigazgató felelőssége. Engem 2023. március 13-án neveztek ki főigazgatónak. Vezetésem kezdetekor auditot rendeltem el: visszamenőleg megvizsgáltuk, ellenőriztük a részünkre átadott szerződéseket, kötelezettségvállalásokat és feltártuk a hiányosságokat.  Ismereteim szerint az évek alatt egyes pályázati pénzek áthúzódtak, mivel a régészek, az archeogenetikusok, a történészek által végzett munkák több esetben átnyúlnak a naptári éven. Ezeket az összegeket azóta már kifizette az intézet, így azok a források már nincsenek a költségvetésben. Éppen ezért óriási tévedés azt állítani, hogy főigazgatásom alatt megduplázódott az intézet költségvetése. Amikor odakerültem, addigra az intézménynek szánt különböző céltámogatások, pályázati források már elfogytak. Az a költségvetésünk van, amelyet Magyarország kormánya költségvetésében a normál működésünkre biztosított számunkra, 2023-ban az eredeti előirányzat szerint ez 1 milliárd 6 millió forint. A 2019. évi induláshoz képest ez az összeg lényegesen kevesebb, ugyanakkor az Intézet többletfeladatokat kapott.

Cikk az alábbi linken: https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/11/alaptalan-tamadasok-kereszttuzeben-az-mki