Nemrég jelent meg a Magyarságkutató Intézet szakmai partnerségével, az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság (Hungarikumok Gyűjteménye) támogatásával, (...) 

(...) az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában Mester Miklós (1906–1989) történész, országgyűlési képviselő, kultuszminisztériumi államtitkár 1936-ban publikált doktori disszertációja Az autonom Erdély címmel. A kötetet Köő Artúrnak, intézetünk munkatársának előszava vezeti be: „Mester Miklós nevét – annak ellenére, hogy történészként és politikusként is a 20. század legjelentősebb alakjai közé tartozik – kevesen ismerik. Az Erdélyben született székely fiú tehetségére Jancsó Benedek figyelt fel először.” A korabeli egyetemi hallgatói mozgalmakban betöltött szerepe után politikai pályájáról Köő Artúr a következőket emelte ki: „Mester a Nemzeti Munkaközpont alelnökeként a munkásság gazdasági, szociális és kulturális helyzetének megjavításán dolgozott. A magyar munkahelyeken »a nemzet veszedelmét jelentő és osztályharc alapján álló proletárok helyett a magántulajdont tisztelő megelégedett polgárokat« szeretett volna látni. Szociális érzékenysége és a nemzetiségi kérdés ismerete, az abban szerzett tapasztalata eredményezte azt, hogy 1939-ben a képviselőház tagjává választotta a ráckevei választókerület szerb, sváb, szlovák, horvát, magyar lakossága. Képviselői munkáját két szempont határozta meg: a magyar nép és parasztság melletti kiállás, valamint a magyar oktatás fejlesztése, a pedagógusok életkörülményeinek javítása. Mester Miklós 1940 végétől a kormánypártban bekövetkezett szakadásnak köszönhetően a Magyar Megújulás Pártjának tagjaként ellenzékből folytatta politikai pályafutását. A visszatért Észak-Erdély helyzetének rendezése még aktívabb parlamenti ténykedésre sarkallta, páratlan munkabírása megmutatkozott. 1944 áprilisának végétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkáraként lényeges változtatásokat véghezvinni nem tudott, de segítőivel a zsidók mentesítési rendszerének létrehozásában – azaz minél több ember számára biztosítani a deportálás elkerülését – fontos szerepet vállalt.”

A kötet bevezető tanulmányát Mester Miklós életéről és munkásságáról intézetünk munkatársa, Kása Csaba írta. Ebben olyan érdekességek is helyet kaptak, mint Mester csatlakozása államtitkárként a magyar nemzeti ellenálláshoz, részvétele a kormányzói mentesítés intézményének kialakításában és közreműködése több ezer olyan okirat kiadásában, amely 1944-ben birtokosának és családtagjainak elkerülhetővé tette a gettóba való beköltözést. De ugyanő alapította a Mesterfilm Kft.-t is. Akinek hirtelen a vállalat nevéről nem jut eszébe semmi, azoknak megemlítjük az Uz Bence, a Szegény gazdagok, a Semmelweis vagy a Dankó Pista című, az 1930–1940-es évek fordulóján készült alkotásokat.

Az autonom Erdély című munka reprint formában került kinyomtatásra a köteten belül. A benne foglalt gondolatok napjainkban is érvényesek, nemcsak 1936-ban voltak azok: „Mindenekelőtt az a cél vezetett – írta Mester a mű eredeti előszavában –, hogy az otthon élő, erdélyi magyar ifjúságnak, amely kellő szellemi és erkölcsi felkészültségével most elsősorban hivatott arra, hogy bátran az erdélyi magyarság jogaiért folytatott népi küzdelem élére álljon, reálisan bemutassam a világháború előtti erdélyi román nemzetiségi mozgalom egyik tanulságos fejezetét. Nem egyszer történt meg a honfoglalás óta, hogy a magyarság itt a Duna-völgyében a szemben álló féltől vereséget szenvedett és azután csak úgy tudott talpra állani, hogy még idejében átvette az egykori ellenfél használható harci eszközeit.”

A kötet harmadik részében Mester Miklós fenti tanulmányáról megjelent ismertetéseket és kritikákat gyűjtöttük össze. Talán jelzi a munka jelentőségét, hogy a Keleti Újság hasábjain Nyirő József méltatta, de a baloldal sem hagyhatta figyelmen kívül. A Korunk című folyóiratban Balogh Edgár tett közzé marxista szempontú elemzést. Egy kolozsvári román történész francia nyelvű könyvismertetésében még a kötet eredeti szövegét is meghamisította, hogy az általa kívánt következtetéseket tudja levonni belőle.

Végül Mesternek az 1929 és 1980 között folyóiratokban megjelent kisebb önálló tanulmányait szerkesztettük a kötetbe. A Román Nemzeti Parasztpárt címűt 1928-ban a Bartha Miklós Társaság egyik rendezvényén adta elő. A Nemzetiségi küzdelmek tanulságai a kolozsvári Hitelben jelent meg, a Dunavölgye és a magyarság pedig az Új Magyarság és az új Európa című kötetben. A könyv zárótanulmánya egy Magyarországon 1979-ben meg nem jelenhetett vitairat. Ezt Mester Hanák Péter akadémikusnak az Élet és Irodalomban megjelent tanulmányára válaszul írta. A hetilap visszautasította az írás közlését, amelyet a párizsi Magyar Füzetek rövidítve adott közre. Kötetünk az eredeti kézirat alapján a teljes szöveget tartalmazza.