A NEW YORK-I MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁGNAK MUTATKOZOTT BE A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET

A New Yorki Magyar Tudós Társaságnak mutatkozott be a Magyarságkutató Intézet - B. Nagy Péter MKB konzul, valamint Dr. Novák Tamás Tét attasé meghívására tartott előadást New Yorkban Horváth-Lugossy Gábor, Makoldi Miklós és Neparáczki Endre. Nagy-Szakál Dorottya MD PhD elnök asszony köszöntője után a new york-i magyar diaszpóra tudományos köre kíváncsian hallgatta az előadásokat, amelyek fő célja volt összefoglalni a magyar őstörténet-kutatás elmúlt 200 évét, bemutatni a Magyarságkutató Intézet eredményeit, kiemelt kutatásait.

B. Nagy Péter, Horváth-Lugossy Gábor, Pásztor István

 

Horváth-Lugossy Gábor és Nagy-Szakál Dorottya


Horváth-Lugossy Gábor az őstörténet-kutatás tudománytörténetét, mai irányait foglalta össze. Előadásában utalt a nyelvtörténet merevségére, a korábbi módszerek és tézisek meghaladására, a szojvet idők kutatási lehetőségeire. A mai irányok közül kiemelte a régészet, a klasszika filológia, a történetírás és archeogenetika tudományágak elvégzendő és kutatandó területeit. Utóbbi, mint új tudomány, különösen fontos szerepet tölt be egzakt eredményeivel.

Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója


Főigazgatónk emlékeztetett: 2000-ben sikeres archaikus DNS izolálást hajtott végre Szegeden Prof. Dr. Raskó István szegedi iskolája, de munkájukat átszervezéseknek köszönhetően csak 2009-ig tudták végezni, a közvélemény előtt pedig majdnem teljesen megszüntették az ezirányú hazai kutatásokat 2006-tól napjainkig. Az Árpád-ház archeogenetikai kutatásának ötlete 2010-ben az Országos Onkológia Intézet vezetőjében, Prof. Dr. Kásler Miklósban fogalmazódott meg (Budapesti Iskola), és 2018-ban meg is jelent az Árpád-ház férfi vonalának genetikai azonosításáról szóló publikáció.
Ezen két archeogenetikai irány, a Szegedi és a Budapesti Iskola szolgál egzakt, új adatokkal a magyarságról, genealógiájáról, lehetséges vándorlásáról.
Főigazgatónk kitért arra is, hogy ezeket a nemzeti kutatási kezdeményezéseket, lehetőségeket igyekeztek bizonyos "tudományos körök" ellehetetleníteni, majd az eredmények szakfolyóiratokban közlése után támadni azokat a bulvármédiában. 
2018-ban ebbe a tudományos közegbe alapította Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére a magyar kormány a Magyarságkutató Intézetet. Az interdiszciplináris intézet 2019-ben kezdte meg működését, és azonnal összekapcsolta a szegedi-budapesti iskolát, támaszt adva, bástyaként megerősítve ezzel is a nemzeti kutatásokat.
Az eddigi eredmények önmagukért beszélnek, az intézet pedig a magyarságért dolgozik, zárta előadását Horváth-Lugossy Gábor.

Neparáczki Endre a Turul-dinasztia (Árpád-ház), a Hunyadiak és a székesfehérvári osszáriumban őrzött királyaink kutatásait mutatta be részletesen. 

Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet Arcehogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója


Makoldi Miklós Aba Sámuel király származását, életet ismertette, az abasári régészeti (interdiszciplináris) kutatásba avatta be a jelenlévőket. 

Makoldi Miklós a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója


Az előadásokon megjelent nagy számú közönség, az utána feltett kérdések, majd az állófogadás közbeni folyamatos érdeklődés bizonyította, hogy az USA-ban elő magyarok is nagyon kíváncsiak a Magyarságkutató Intézet munkájára, a magyarság történetére.

Főigazgatónk a Magyarságkutató Intézet teljes, több mint 30 kötetből álló könyvsorozatát adta át Pásztor István főkonzul úr részére. A kötetek később a Hungarian House of New York - New York-i Magyar Ház könyvtárában kerülnek elhelyezésre.

Horváth-Lugossy Gábor és Pásztor István