A magyar múlt feltárásáról beszélt az MKI főigazgatója és kutatója

Horváth-Lugossy Gábor és Borvendég Zsuzsanna a Hírtv "Terc" című műsorában nyilatkozott.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, intézetünk főigazgatója az interjúban kiemelte: Magyarországon eddig nem létezett olyan intézet, ahol tíz tudományterület, koncentráltan, együtt dolgozva, kizárólag a magyar múlt feldolgozásával foglalkozna. Mint mondta: az intézet egyik feladata olyan fórumok létrehozása is, ahol különböző nézeteket valló  kutatók vitathatják meg álláspontjukat egy-egy tudományos témáról.

Horváth-Lugossy Gábor és Borvendég Zsuzsanna

Intézetünk főigazgatója az adásban részletezte, hogy a kutatóknak ma már sokkal több lehetőség áll rendelkezésre arra, hogy minél pontosabb eredményeket kapjanak egy-egy kutatás kapcsán: például a régészek ma már drónnal, lézerrel készítik elő a feltárásokat. 

Horváth-Lugossy Gábor

Megemlítette továbbá az archeogenetikát mint új tudományterületet, aminek segítségével vizsgálni lehet egy-egy lelet génállományát, DNS-szerkezetét. Az új eredményekre hivatkozva, a főigazgató kiemelte: ma már nem kérdés a hun-avar-magyar genetikai folytonosság, ami Belső-Ázsiába nyúlik vissza. Hozzátette: még itthon ugyan tabunak számít a hun-magyar kapcsolat, de – mint mondta – a tényekkel nem lehet vitatkozni.

Dr. Borvendég Zsuzsanna, az MKI Történeti Kutatóintézet tudományos munkatársa a legújabb kori történelem feltárásáról úgy nyilatkozott: jelenleg ránk kényszerített toposzokkal kell megküzdeni a történetkutatásban. 

Borvendég Zsuzsanna

Mint mondta: a tudományos eredmények közlése a mai napig politikai vihart kavar, ami nem jó irány. Munkatársunk példaként megemlítette, hogy kutatása szerint az 1944 után ideérkező náci megszálló tisztek és a kommunista párt között egyértelmű kollaboráció volt 1945 után, viszont ezt teljesen máshogy interpretálták a Kádár-korszakban. Borvendég Zsuzsanna hozzátette: az új eredmények kapcsán újraértékelhetünk olyan dolgokat, amelyek dogmaként éltek az emberekben.